MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960

1960. február 15. • 90. őe. - Oldalszámok - 1960. 90. 8.

- 4 Az Üveggyár 161.ooo Ft-al rendelkezett, melyből 7 kérdéscsoport megoldását tűzték ki feladatul, A'vállalat azon törekvése, hogy kevesebb, de fontos problémák megoldását tűzte ki cául helyes volt, de azokat sem tudta mind teljesíteni. A rendelkezésre álló alapból l4o,e>oo Ft-ot használt fel, s a kimutatható gazdasági eredmény 1 millió Ft. A Tűzhelygyár 16 feladattervet teljesen megoldott 264.000 i

?

t ráfordítással, melynek gazdasági eredménye 74-6.ooo Ft. A gyárégység rendelkezett 155«ooo ít. gyártmányfejlesztési alappal is, melyből 12o.ooo Ft. került felhasználásra. A Vas ötvözetgyár 8.485. ooo Ft. műszaki fejlesztési alappal rendelke-* zett. Felhasznált 8.563.000 Ft-ot. Műszaki fejlesatés terén a Vasötvözetgyár ért el a legnagyobb eredményt. Kisérletek, kutatások terén nagyjelentőségű eredményeket ért el. Szel: közül a jelentősebbek a következők: albán vasércből ferronikkel előállítása /loo ttnnat a Lenin Kohászati Müvek eredményesen íel is használta/, hazánkban eedig nem használt uj itvöző anyag a szilikocirkon előállitása, ferpovanádium előállitása / tonnánként önköltsége loo.000 Ft alatt vaja, mig az Ápcon gyártott ferrovanádium önköltsége 260.000 Ft./ szilikor** gyártáshoz réz tartalmú ötvözetei: °löállitása stb. A felsoroltakon kivül számos intézkedést hajtottak végre, melyek a termelékenység növelését, a minőség javítását szolgálják. Gyártástechnológiai korszerűsítéséből elért anyagmegtakarításuk 5*5 millió 3í% Az Építőipari Vállalat az ÉM központi keret terhére aalattfjlekkek gyár

? tásának kísérletezésére k.rpott 49o.ooo Ft-ot. Ennek az összegnek mindössze 7 %-át használták fel. A kísérletezés eddig még nem vált be tökéletesen, további kutatásokra van szüksége. A vállalat egyéb kutatásokra, kísérletezésekre és technológiai fejlesztésre kapott még 725.000 Ft-ot, melynek 31. 5 %~a lett felhasználva. Megállapítható, hogy üzemeink többsége a műszaki fejlesztési térvét nem teljesítette. Ennek főbb okai a következők: - A tervek nem készültek el időben és jóváhagyásuk is elhúzódott. - Az.előbbiekből adódóan a műszaki fejlesztési alapot későn kapták meg a vállalatok /volt ahol félév tájban, s volt ahol később/'.