MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1959

1959. november 6. • 84. őe. - Oldalszámok - 1959. 84. 3.

1-4 '2/í Patronálással kapcsslatban: nem volt szervezettea megoldva ez. A patrsnáló vállalatok, állami gazdaságok és a már jól dolg©zó tsz-ek felé is nagyobb igénnyel kell fellépni. Kör létesítést, mint általánost ne fogadjuk el, de kísérlet képpen egy pár helyen ahol a gazdasági adottságok is hasonlóak, mint Zabar, Cserhát stb. lehet, de általános gyakorlatot ne csináljunk belőle. állattenyésztésünk számszerű és minőségi javítását mindenütt szsrgalmazni .kell. Hangsúlyozni kell a juh és a baromfiállomány növelését, mert mindkettő tsz és az ország érdeke, hagy emelkedjék, a tsz-nek jól jövedelmez, azonkívül a baromfiállományt az asszonyak is el tudják látni. Nem szél a tervünk az állattenyésztésnél, a takarmányellátás megjavításáról, elsősarban az abraktakarmány mennyiségének emelésére g»ndslok. Állattenyésztéssel kapcsolat@s beruházásról: elsősorban az slcsój építkezések lehetőségét kell keresni, ezt szélesítsük az eddigieknél jobban. Vájó elvtárs javaslata figyelemreméltó. Pelét len meg kell keresnünk a többi járásnál is az §lcsü ós saját erőből való épitkezés módját. A lehetőségeket fel kell mérni, tervbe venni és a Földművelésügyi Minisztérium felé egy kicsit nagyobb igénnyel fellépni. Gondolok itt arra is, hogy pl. Szolnok megyében legújabb mezőgazdasági munkagépekkel dolgoznák, de nálunk ez nem tapasztalható. A gép igénylésnél olyan álláspontot foglaljunk, hogy elsősorban lánctalpas traktor kell nekünk nem pedig körmös, utána kerülhet sor Zetorokra. Gépi igénynél vegyük figyelembe-az országos szintet. Jövő évben tervezve/van a mezőgazdaságnak 12.ooo db traktor. Ebben az évben 5ooo van, tehát az 1959 évivel szemben két és félszerte többet kaptunk. Más vonalon -épitkezés összege, műtrágya terén- azonos szinten marad mint ez évben. Gépesítés az, ami lényeges változást hoz. Az épitkezés összege viszont felveti azt a gondolatot, hogy a felfejlesztésnél a 'kapott összeggel nagyon csinján bánjunk. Végül a megszilárdításhoz egy gondolatot. Ez pedig az, hogy a tsz-einket jobban kell érvényesíteni. A salgótarjáni járásnál egy tagra 2.5 kh esik. tíz is a belterjes gazdálkodásra int, a növénytermelésen belül is a zöldség, virág stb termelésere, mert ez több hasznot ad. Fejlesztéssel kapcsolatban két vélemény vslt. véleményem szerint a VB ugy foglaljon állást, hogy van néhány község a felsoroltakból amely nem alkalmas a felfejlesztésre, mint pl. N'ógrádsáp, Keszeg. Egyébként a mellett vagyok, hogy a VB fogadja el azt, amit a járási titkárok javasoltak. •/•