MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1958

1958. január 16. • 35. őe. - Oldalszámok - 1958. 35. 10.

- 4 _ iA különbözet okai baj volt elsősorban a nagyobb tsz-nél a munkafegyelemmel, gőt Pásztón 4.000-el túllépték a betervezett munkaegységet, másrészt a természetbeni juttatást magasabb áron számolták 1955-56-ban, mint a múlt évben. 0 hTsz-eink növénytermelés vonalán mindet? növényféleségben tulszárnjalták a kisparaszti gazdaságok termésátlagait járási szinten, 'i Igen jó hatással van a földjáradék kifizetése, nemcsupán a tsz tagokra, hanem az egyénileg gazdálkodókra is. 19

55-tól lénye

gében XJJL,%* —fc-eg^

jisz sem fizetett földjá

radékot.- Most hat tsz-ben 33*040 Ft-ot V fizettek ki. A felsorolt eredmények azt mutatják, hogy tsz-eink sokat fejlődtek, igyekeznek érvényre juttatni a működési alapelveket. Le ggy a la? abban a működési elvek közül a következőket nem tartották be: - Háztáji fold magas volt /Erdőtarcsán tagonként 2 kh/ Pásztón közösből etetik a háztájiban lévő állatállományt, stb./ E téren most már lényegében rend van. - Jobbágyiban kizsákmányolást végeztek, tsz-en kivülinek adták ki a kertészet egy részét. Más helyen is megtalálható volt a részesmüvelés. - Komoly bajok voltak a közös értékesítéssel. Több helyen mindent széjjel akartak osztani. Közös értékesités gyengeségét mutatja az, hogy a készpénz részesedés csupán 27.5 %» a többi pedig természetbe ment, y,- Végül, általában nagy a rendetlenség a ny ilvántartásnál az-az * I t JJT a könyvelésnél. Csupán 6 tsz-ben van képesitett könyvelő, 'Több Alapvető feladat a tsz-nél az árutermelés,növelése, a belterjes gazdálkodás megvalósítása. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az állatállomány növelése. A PB. határozata óta igyekeznek a tsz-ck a megfelelő egyedeket megtartani, a nem megfelolpket kiselejtezni ós ezt részben saját nevelésből, részben pedig felvásárlásból pótolni, illetve növelni, A határozat megjelenése óta 63 db-bal növekedett a szorvasmarha állomány. /Ebből tehán 15 db/ 180 db-bal a sertés. Emellett juh, baromfi állományt állítanak be. Szívesen vállalnak már szerződéses hizlclást, pl. kiselejtezett sertésekot, szarvasmarhát vásárolnak fel, igy értékesitik a takarmánygabonát, ezzel növekszik a pénzbeni részesedés cránya.