MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c). 1957
1957. május 20. • 15. őe. - Oldalszámok - 1957. 15. 4.
. - 4 'w H Járásonként pl: 56. ápr. ii • H ti ti ti ti H H Salgótarján város 97.1 $, most 93 1°» Salgótarján járás 94.2 $ " 93.9 #. Pásztói járás 97.8 #, " 94.6 1» % Szécsényben 95.1 /», " 98.3 #. Balassagyarmat j. 96.9 #, " 87.0 #. Rétsági járás 99.1 #, » 97.2 JÉ. Az üzemek, hivatalok és egyéb területeken a következő képpen néz ki: •üzemeknél 1956. áprilisban 95.1 i» volt, most 92.8 Hivataloknál " 98.1 1° " " 96.1 Állami Gazdaságok " 98.9 &' " " 89.5 Gépállomásoknál " 98.4 fi " " 90.0 Elsősorban a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál van veszély a tagdij fizetés terén. Ha az egy főre eső átlagot nézzük, itt emelkedés van, tavai; 7.88 Ft. volt most 9.75 Ft. Részletezve: Üzemeknél az élmult évben 12.40 Ft. volt, most 13.58 Ft. Hivataloknál " " 14.91 Ft. " " 18*15 Ft. Állami G a zd. " " 5.69 Ft. " " 7.71 Ft. Gépállomásokon " " 8.73 Ft. " " 9.86 Ft. Hogy mivel magyarázható a tagdij fizetés visszaesése és a progresszivitás emelkedése? K-ít dolgot lehet megemlít eni. Egyrészt amig az átigazolások teljesen le nem zárulnak, addig tiszta képet nem lehet látni a fizető tagok pontos százalékáról. Mert ha valakit felvesznek tagnak, azt mimár beszámitjuk, de viszont ő csal akkor fizet, amikor megxapja a tagsági könyvét. Ez elég nagy létszámot tett ki áprilisban, mert ekkor voltak zömében az átigazolások jó része. Erre példa a Balassagyarmati járás., anol a külső járások közül itt vo&t a legnagyobb az átigazolás. Salgótarján városnál az nem vize tők száma 168. fő, ami szintén főleg ebből adódik. Hogy a Rétsági j árasban viszonylag elég magas a tagdij fizetés 97.2 c /°, abból adódik, hogy viszonylag itt volt a legkevesebb az átigazolás ebben az időszakban. R-ndezimnk kell a csoportbizalmiakat is, mert a párttagság megnövekedett és a régi bizalmiak nem tudják átfogni az egész párttagságot. Tehát ez feladatként áll előttünk. A progresszivitást illetően nekünk az a véleményünk, hogy nem fizetnek magasabb tagdijat a tagok most sem, mint az elmúlt vé~eii, sőt .egyes helyeken kevesebbet, ami főleg a nagyobb fizetésű embereknél tapasztalható. Most mégis magasabb az egy főre eső átlag, ez azért van, hogy az átigazolások folyamán a párttagok nagyrésze 4-5 hónapra fizetett tagsági dijat és ez növelte az átlagot, Ezekután ezért jelen tős csökkenéssel számolhatunk. Ezért szükséges erre a pártszervezetek figyelmét i'elhivni. De előfordul más dolog is pl: az, hogy a járási pártbizottságok, vagy az alapszervezetek nem igényelnek megfelelő mennyiségű és cimletü bélyegeket. Meg lehet állapitani azt is, hogy a vezetőség még nem tájékozott arról, aogy milyen a kereset, így a vájárok egyforma bélyeget kapnak, holott a kereset sokszor 4-500 Ft-oi eltérést mutat. Tehát a progresszivitás szorgalmazása elsősorban a nagyobb keresetűeknél szükséges, és szükséges annak magyarázása, ihogy miért szükséges a magasabb tagdij fizetés.