MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956
1956-06-04 31_a/50. őe. - 50/79
-/5 A ló állomány csökkentésében főleg az uj és a nagyobb tsz-eknél van probléma, jelenleg kb. 4o-5o kh-ra jut egy pár ló• Ne» tudtunk megfelelő eredményt elérni az állattenyésztési dolgozók köíött vég ett felvilágosító munkában sem, mert tsz-einknél igen sok helyen gondatlanok és felelősséget nem éreznek az állatgondozók a gondjaikra bizott állatok iránt. Sajnos a tsz-ek tehenészeteiben nem sikerült megfelelő mennyiségű nőket beállitani, melyet bizonyit as, hogy jelenleg a szarvasmarha tenyésztésben 6 tsz-ben sikerült női munkaerőt beállitani, Ajjniusi határozat óta mutatkozik bizonyos javulás a takarmány bázis vonalán, do ez korántsem mondható kielégitőnek, különösen az abraktakarmány területén, az elmúlt évben is mindössze 85^-ban volt biztositva az abraktakarmány. A szállástakarmány ellátás ugyan globálisan biztositva van, de ezen belül még mindig lemaradás mutatkozik a pillangós takarmányoknál, ami jellemző példa, hogy jelenles is a lucerna felülvetési tervünket 62jt-baa teljesítettük. Hasonló lemaradás van az őszi takarmánykeverékek vetésében is, amely a szántóterület 0»5#-át teszi ki. Megyénk tsz-eiben az állattenyésztés gyengesége nem kismértékben függ az állattenyésztési szakemberek lelkiismeretes munkájától, szakmai ésupolitikai képzettségüktől és ha errőlíkarunk számot adni, szomorú képet kapunk egész megyénk állattenyésztési apparátusában, egyetlen párttag sincs. Az elmúlt évben egyetlen állattenyésztési szakember szakmai továbbképzésben nem vett részt a megyei állattenyésztési szakemberek közül, az elmúlt évben politikai oktatáson senki nem vett réSzt, de nem sokkal jobb a helyzet a járásoknál. Ez a tény tehát gátlólag hat ki az állattenyésztők munkájára is, amelyért elsősorban Tóth elvtárs a felelős, de nem utolsósorban a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztálya is. Ahhoz, hogy a KV. júniusi határozatát maradéktalanul végretudjuk hajtani az alábbiakat javasoljuk:
