MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1955

1955-04-11 31_a/46. őe. - 46/3

V* / Ú - 2Persee vannak jó oldalai, több kérdést jól Tet fel a terv ée önnek alapján, V3lan'nt a vita alapján ki lehet dolgozni egs ol^an tervet, melynek alpján a teraelőszöv^tScz ti moc jplora fejlődését el lehet érni* A legfontosabb tennivaló részünkről továbbra is, ho^y a • $9*6 zaw»ldet)üv<»t kezetek z-.^ir.-odását M JzfÜfcl , ezt a Központi Vezetőség határozata is leszögezi. De en 1 nzögeate a járóéi titkárok országos értekezlete ée ezen az értekezleten Rákosi elvtárs hozzászólása, amelyben Báfctftt elvtárs elmondotta, ho -y túlzottan optimista hangulat van a terB»lőszöv»tkez

rt

tel: feji esetésé vei kapcsolatban* teert a felszólalok arról beszéltek, hogy ii» dlg már hányan lépt* be a teríMlőszövetkezetekben ét ho-^y mindenfelé mozgolódás tapocitálható, ákosi elvtúrr; elmondotta, hogy ez helyes, de keveset be."célnak a te ősnél a öv tfcezetek gazdálkodásáról, ennek megjavításáról. SH alól a ni megyénk sem kivétel* 2-5 béttal ezelőtt mindenki arról bcezélt, hogy igán nag;/ nosioljdás tapasztalható. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy nem ugy áll a dolog, nint ahogy erről beszéltek* Látni kell azt. hogy o torfielő szövetkezeti THO csalom továbbfejlesztése rendkivül komoly munkát i B&kosi olvtáre is azt mondotta, bogy nem lese ez olyan könnyű, nint ahogy ezt ecyes elvtársak el gondolják. $8MÉ n: tökben hozzájárul az, hogy különösen a középperacst ság tudatában megrögződött az a gondolat, hogy mi losoncitünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről, Ili od» dir; nem igen folytattunk olyan a'iitáciot, amivel a dolrjocó ?

ar- szteágot közelebb vittük volna a texmelöszöv^tkeztGk ele. Esők arra intenek bennüntet, hojy a feJLesztés nem fog menni szóbeszéd alapján. Különösen nem megy akkor, ha mi nem az önkéntesség és a meggyőzés elve alapján akarjuk raerjyalósitani. Itt: aa egyik legfontosabb feladat

f hogy a meglévő texasi.sziiv tkeaeteket megerősít síik, gazdálkodását megjavitcuk, az ott lévő pártszervezet munkáját megjavítsuk. Itt meg kell említenem azt

f hogy igen gyenge a termelőszövetkezeti clenokrácia. A termeíősz övet feze ti vezetőségek választásánál a legtöbb termelőszövetkezeti tag az elnökök tén.ko— décőt ki o ásol ja, ezenkívül nincsemek rendszeresen közgyűlések, az igazgatóság nem számol be munkájáról. Ezen a területen a pártszervezeteknek nagyon sokat kall dolnoanl azért, hogy rendszeresen megtartsák ezeket a közgyülé i:ot ér az igazgatóságok rendszeresen beszámoljanak munkájukról. A következő kérdés a családtagok bevonása a temelősa *VOJ— kezeid munkába* Slég nagy az a holdterül^t, ami egy tagja, jut. Xíbbea a kérdésben is a munkát előaször a koranuni-.';ulonál ós a vezetőiégi tagoknál k^ll kezdeni és ezért koroly harcot kell indítani, hogy ezek példamutatásán ker sztül a többi tagak családtagjait is bevonják a munkába. A következő kérdés az alapszabály szerinti működés, aminek betartásáért harcolnunk kell. A következő az állatállomány fejlesztésének kérdései léget kell vetni annak az állapotnak, hogy tovább csökkenjen a termelőszövetkezetekben az állatállomány - arai t- ";.iIható volt az ^lőző években ős jelentősen crSI: ont az ál ".a iá Ilonán . Tudatosítani kfll azt, hogy ha a ter—