MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1955

1955-01-03 31_a/45. őe. - 45/13

Salgótarján, 1954. XII. 31/XK. SZIGORÚAN BIZLIM/J3! Készült: 22 pld-önn. Intézkedési ^QJV a felszabadulási trun-kaverseny politikai és szór— vezeti előkészitcséxe. Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulója megünneplésére. Ezo mutatják azok a lelkes vállalások, kezdeménye*esek, amelyek iolgozóink részéről a helyi felszabadulási ünnepségeken megtörténtek'* A bányáknál, a gyáraknál több ezerre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik a helyileg kezdeményezett felszabadulási versenyhez csatlakoztak* Ez az időszak azt is megmutatta, hogy a párt és a gazdasági vezetők jelentős része még mindig lebecsüli a versenyt, nem használják ki a felszabadulás nyújtotta lehetőségeket* A felszabadulási versenyszervezés eddigi előkészítése során is megmutat'"* zott már, hogy a dolgozók tudta nélküli verseny vállalások vannak, s a gazdasági vezetők lemaradtak a versenyszervezés elökészitősében. Szükséges, hogy az Operativ Bizottság egy kézbe fogja a verseny szervezését. Ennek elérésére a következőket javasoljuk végreh^tanii A verseny irányitására, segitésére, ellenőrzésére és kiértékelésére megyei Opemtiv Bizottságot hozunk létre, melyben a MB. részéről az Ipari és Ágit.prop.osztály vezetői az SzMT részéről Baksa elvtárs, a szakszervezetek Területi Bizottsága részéről Sái^or elvtárs, a bányászattól Hagy elvtárs pedig az épitőiparból VQUJB részt. Az Operativ Bizottság 2 hetenként ülésezik, február és március hónapban VB. ülésen számol be a verseny eredményeiről éi hiányosságairól. A jfelszabndulási verseny politikai irányelvei: 1./ Az agitáció magyarázza meg hazánk felszabadulásának történelmi jelentőségét. Ismertesse, hogy a felszabadulással a 400 éves függetlenségi harc fejeződött be. A felszab-dulásról, mint a mngyar dolgozók legnagyobb ünnepéről beszéljen* Mutassa meg, hogyan változott meg hazánk, s benne a bányász, a gyári munkás, c. parasztság, az értelmiség helyzete gazdasági, társadalmi, politikai ós a kulturális téren. A népnevelő rjunka további feladata, hogy fokozottabban ismertesse a munkásosztály vezető-