MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954

1954-11-01 31_a/44. őe. - 44/4

'**« 00079 latoknál -nem mernek szólni a dolgozók, mert ha szól­nak, belekerülnek a racionalizálásba, Felmerült az a kérdés, hogy Orosz elvtársék ezzel kapcsolatban hivtak-e már be vezetőket. í!em is kell behivatni, .hanem a terű-. léten kell vizsgálni és beszélgetni az egyes vezetőkkel, A .másik kérdés: a pártbüntetés különböző fokának az al­kalmazása, A szervezeti Szabályzat különböző büntetésre ad lehetőséget. Ebből az esetek többségében vagy enyhe, vagy tul szigorú a.pártbüntetés: ez pedig nem jó. Kiért? . Azért, mert ezzel az illető .párttagnak az igaz ságérzetét sértjük meg. Pártbüntetésként tagjelöltnek való vis-za­min-Jsitést is alkalmazzunk, mivel ezt a Szervezeti Sza­bályzat is eloirja, "Eddig ezt még nem alkalmaztuk. Ahol még gyenge a mi munkánkaz az alapszervezetek segi­tése, pedig ez nagyon fontos kérdés, Miért? Azért, mert a fegyelmi büntetések többségének az alapszervezeték­nél kell lenni. Tehát a fegyelmi ügyek többsége az alapszer­vezetékre esik. Sfl ebből következik, hogy az alapszervezet taggyűlése ilyen szempontból a párttagok legjobb nevelő iskolája, A taggyűléseken kell megtárgyalni a fegyelmi ügyeket, H a az alapszervezet többet foglalkozik a fegyelmi problémákkal, a járási fegyelmi bizottságokra kevesebb il^y kerül és a mi hozzájuk kerül is a lent adott segít­ség alapján - ismertebb lesz nekik. •^ következő kérdés, a Begyei pártbizottság fegyelmi bizott­ságának a segitése, A zt hiszem megállapíthatjuk, hogy a megyei fegyelmi bizottság sokkal több segítséget adott, . mint azelőtt a,járási fegyelmi bizottságoknak és az alap­szervezeteknek. Helyesen kezdte meg a munkáját ezek szerini A pártbizottság felelős e fegyelmi bizottság munkájáért. Ezt ugy tudja elérni, ha a pártbizottság megtárgyalja a fegyelmi bizottság munkáját, másrészt ugy , hogy ha a fegyelmi bizottság munkájához a pártbizottság tagjai és a pártbizottság első titkára segítséget adnak. Szükséges­nek tartom, hogy a fegyelmi bizottságok tanulmányozzák át a Szervezeti Szabályzat őrájuk vonatkozó részét és a K7. beszámolóját a III. Kongresszuson. De azt hiszem, hogy a Megyebizottság 1954 márciusi^határozata továbbra is ér- , vényes és ezt kell alaposan áttanulmányozni és betartani. Azt hiszem feltétlenül szükség volt arra, hogy több tisztá­zatlan kérdési* felvessünk és tisztázzunk. Egy-két ilyen kérdést szeretnék felvetni. Elősször: hogy a járási fegyel­mi bizottsági tagokat nem lehet a megyei pártbizottság hozzájárulása és tudta nélkül leváltani. A fegyelmi bizott­ságokat a járási pártbizottságok válasszák és a felsőbb . pártszervek hagyjak*jóvá, A következő kérdés, ami a vitá­ban is felmerült - hogy a fegyelmi bizottsági tagoknak, referenseknek a legfontosabb pártmunkájuk a fegyelmi mun­kával való foglalkozás, ^eg kell mondani, hogy a fegyel­mi bizottsági tagok és referensek nem független! fcatt emberek', éppen ezért más part, vagy társadalmi munkáira ezeket az embereket nem lehet igénybe.venni, mert csak ak­kor tudnak megfelelő munkát végezni, ha nyugodtan hagyjuk őket dolgozni. A következő kérdés: hogy akit kizártak a pártból nem akar­./.

Next

/
Thumbnails
Contents