MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954

1954-06-02 31_a/41. őe. - 41/198

I « - 4 -. Hagy mennyire kapkodó oz a munka és non folyik egyenletesen, legjobb"n mutatja az, hogy a jelenleg nüködő 103 alapszervezet közül az 1953-54év eddigi időszakában 58 alapszervezet nen vett fel egyetlen tagjelöltet sea. Igaz, hogy ezekre az alapszorvezetekre az jellenző: a vezetőség választás előtt igen gyenge képzettségű titkárok voltak az alapszervezet ólén, sőt a vezetőség újjáválaszt ása után sem,tudtunk elórni olyan változást, hogy a párt erositése egyik legdöntőbb feladat lenne az alapszervezetek munkájában. Ezt a hiányosságot bizonyltja, hogy az .ez évben felvett 35 tagjelöltből is a falusi és a területi alapszervezetek nindössze 11-et vettek fel, a többi felvétel 0 bánya ós a nás jellegű üzenekből adódott. Egyik legdöntőbb hiányosság járásunk területén, hogy o falusi és szocialista szektoroknál-nen tudtunk változást elérni a pártszervezetek szán-* szerű erősítésében* Sok alapszorvezetünknél nen látják azt a változást, anit a KV, határozata hoZ'tt a mezőgazdaságban• Topasztalhotó nég egyestitkárainknál is olyan jelenség is, nint pl. Dorogházán, vagy Vizsláson, ahol ugy vélekednek; a dolgozó parasztok idegenkednek a párttól, nen lehet őket nevelni, vagy közelebb hozni a párthoz nég annak ellenére sen» 1 hogy az állanirdnti kötelezettség teljesítésben példonutató élenjár, pedig ebbe-n a két községben a begyűjtés, adófizetés terén nen is állunk - p • » rosszul, edig,ha a pártonkivüli dolgozó parasztok nunkáját és magatartását figyeljük a KV. határozata óta meglehet állapítani, hogy közelebb kerültek a párthoz,igen sok problénájukkái az alapszorvezethez-mentek elij tézés végett; Alapszervezeti titkáraink elmondják azt, hogy pl, Kistorenyón neghivás nélldil elmentek-a pártonkivüli dolgozók a népnevei® értekezletre, ahol hozzá is szóltak, vagy Kara ne skesziben, ahol kérték, hogy engedjék be őket az alapszervezeti taggyűlésre, hogy meghallgathassák, hogy niről tárgyalnak a párttagok. Ezek a példák mind azt mutatják, ho^y a dolgozó parasztokkal csak foglalkozni kell és nevelő-miunkán keresztül •1bevonni 0 nezőgozdaság fejlesztésének a végrehajtásábp; Hogy nennyire szükséges a falusi pártszervezetek erősítése azt nutet-ják az olyan jelentős községek mezőgazdasági szenpontból, nint Gered, anoly szövetkezeti község volt, de 0 nult óv októberben felbonlot-t.. Tehát tfó politikai, nevelő nunkáro van szükség, hogy a kilópett tsz, tagok a íc$ jobb tudásuk szerint gazdálkodjanak, ós ebben a községben nindScaze 3 dol gozó paraszt van benne-az alapszervezetben, De ugyan ezt elmondhatjuk Nentiről, Dorogházáról, vagy Mátranindszentről is.