MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954
1954-01-04 31_a/40. őe. - 40/15
A£ $K A harmadik terv nem teljesítő vállalat a salgótarjáni Patyolat, amely egyrészt megfelelő szakmunkása hián, r a miatt, másrészt pedig az tizem kis kapacitása miatt nem képes teljesit;ni tervét, Ebből az is ered, hogy a vállalat nem tud eleget tenni határidőre a lakosság felé végzendő szolgáltatásoknak, /vegytisztítás, festés/A vállalatot 1954-ben jelentősen fejleszteni fogjuk, u.i. felépitünk egy gőzmoáodát közel 3 millió forintos beruházással, amely évente 28oo kg ruhát fog mosni, Balassagyarmaton pedig fiókmosodát l$tesitiink, amelynek napi kapacitása 64 kg. mosott és vasalt ruha lesz. Ezekkel lényegesen javulni fog a szolgáltató hálózat, nem beszélve arról hogy a dolgozó nők széles tömegét mentesítjük a fárasztó mosás alól. Kisipari termelőszövetkezeteknél a vasiparban, a bőrruházati iparban, építőiparban és a szolgáltató iparba^ mutatkozik lemaradás. az A lemaradás oka a vasiparban a munkafegyelem lazulása, termelőtagok ki- "* lépése, helytelen vezetés, valamint a gyakran mutatkozó kovácsszén hiánya, ami miatt havonta több napos kiesés mutatkozik a termelésben. A bőrruházati iparban a lemaradás oka a vant°tott anyagellátáson, munkafegyelem lazulásban, valamint a nem megfelelő vezetésben keresendő. Hozzájárul a lemaradáshoz az is, hogy az ár lesz állit ás ok következtében az árak és javítási dijak kb. 15-2o >-k*l csökkentek és az CKISZ csak elkésve adta meg a tervmódosítást, "Az építőiparban nagy lemaradás mutatkorik. Ennek legfSbb oka az, hogy az építőipar nem tud megfelelő létszámú és .képzettségű dolgozót alkalmazni munkáshiány miatt. , Viszont létszámterve irreálisan magasan lett. megállapítva és ehhez állapították meg a termelési tervét is. Ezen kívül' a vezetés gyenge és hanyag munkája is erősen hozzájárul ahhoz, hogy az épitáipar tervét nem tudja teljesíteni még létszámához viszonyítva sem. A szolgáltaté Iparban a lemaradás ©ka a megrendelések hiánya, A helyi ipari vállalatok és ktsz-ek a lakosság szolgáltatási igényeit mintegy 6o-65 $-ban tudták kielégiteni, mig. közszükségleti cikkek gyár tásáriái 2o-25 #-ban tudták a jelentkező igényeket ellátni. Ezek az igények az alant felsorolt cikkekből tevődtek össze: mozaiklap, különféle betoncsövek, hálószobabutor,. sziták, rosták, ajtócimkék, a*>lakszegletvas, cipővas, ruházati cikkek, fehéraemüek, lábbelik, stb. A fenti klsarányu kielégítésnek részben a vontatott és sok esetben a.hiányos anyagellátás, valamint a megfelelő szakképzettségű dolgozók hiánya < okozója. Hozzájárul ehhez mé& az is, hogy nincs kellően kiépitve a heíyi ipari vállalat és ktsz hálózata és igy még igen s ok község van megyénk területén, ahol nincs sem helyi ipari vállalat, sem ktsz, sőt még magán- • kisiparos sem. A vegyesipari javító vállalatik különböző részlegei, valamint a lakás- ' karbantartó kts-z-ek eddig alig végeztek valami munkát a lakosság részére /pl, a bgyarmati vegyesipari javitó vállalat kapacitásának mindössze kb. *U) $-át, a ksz.-ek pedig csupán 2 $-át használták fel a lakosság felé végzendő munkákra./ ' • •A >' 1
