MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1952

1952-01-28 31_a/28. őe. - 28/121

A dolgozó paraszt és családja előtt a mezőgazdaság mellett - bármely iparágban - állandó munkalehetőségre bármilyen fokú képzettsége megszerzésére nyitva áll az ut." /PB. határozatából./ A mim megyénkben is munkáshiány van. A múlt rendszerbén munkát nem talált dolgozók százai, ma a'gyárakban, bányákban, az építőiparban szakmunkások lettek* 1951-ben ft ezerrel emelkedett a munkások száma megyénkben.. A mi megyénkben... is a rcépidemokráciaa Munkásosztály állandó támogatása -folytán megszűnt, hogy a kulák kénye-kedvére kizsákmányolhassa a dolgozó parasztságot. Addig, amit pl. a múltban nagyon sok egy-két hold földdel rendelkező dolgozó paraszt többet dolgozott a kuláknál, mint a. saját maga. földjén. • Pl. Gubik József %7házasdengeleg, akinek 1 hold földje volt az es-ztendő legyhagyobb részét a múltban a ''kuláknál dolgozta. Ma 12 hold földje van, házat épített, lovat és tehenet vásárolt. . ilyitva áll a dolgozó parasztok előtt a fejlődés minden útja, százszámra lettek megyénk dolgozó, parasztjainak fiáiból katonatisztek,felsőbb és középiskolások, vájár és az iparos tanuló iskolák hallgatói, llegyénkben csak az általános és középiskolában J|2.óoo munkás és pa-" raszt permek tanul. Országunk ipari országgá való fejlődése a megyénknek is ^több iparcikket, egyre több gépet, műtrágyát, rádiót, villanyt, kuturotthont ad a falunak. Segíti és szükségessé teszi a gépi miivé lést, a jobb agfotechnikát jövedelmező ipari növények termelését^ /EB. határozatából/. Ez a nagyarányú fejlődés a mi megyénkben is lépésrő-lépésre megtalálható. Azzal, hogy az Acélgyár ée a Tűzhelygyár fejlesztésére az 5 éves terv első két.évében 57 millió Ft-ot költöttünk, vagy a szénbányák fejlesztésére 2o millió Ft-ot. í.ógrádkövesdi Kőbánya fejlesztésére 18 millió Ft-ot ruháztunk be elősegítettük, hogy megyénk dolgozó parasztságának több iparcikk, gép és kultúra josson. Ezt mutatja, hogy amíg 1950-ben a megyében a havi átlagos cipőfogyasztás 9«92o pár volt, IS^l-ben a havi fogyasztás 12.25o-re enelkedett. Hasonló képet mutat a textilsnyagok vásárlása is. Pl. salgótarjáni • Kiskereskedelmi Vállalatnál a 195C július havi textilforgalom 1.683.000 Ft. volt. 1951 é

v ugyanabban a hónapjában 2.484.000 Ft-ra emelkedett. A népidemokrácia villamosítási terve tette lehetővé, hogy megyénkben a felszabadulás óta töbV község kapott villanyt, mint a múlt rendszer 50 esztendeje alatt. A munkásosztály és az állami segítséget bizonyítja, hogy 9 gépállomás gépei segítik dolgozó parasztságunkat a nagyobb termelési eredmények elérésében. •A