MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951
1951-01-22 31_a/22. őe. - 22/57
- 5 setben 1 órás termelési kiesés is van. A műszakiakkal való nem kellő foglalkozást bizonyltja az is, hogy a fejlettebb termelési módszerrel való termelést, a ciklusos termelési módszert csupán tervbevették, hogy Fővölgy üzemnél márciusban, vagy áprilisban megpróbálják bevezetni, holott az üzemeknek xak nem egy esetben ez a szűk keresztmetszete, hogy a csúcs szállításokat nem tudják üres csillével biztosítani. A megállapításunk az, hogy a szakszervezeti munka és a szakszervezeti aktívák papiron fel vannak épitve, de ezeknek a munkája tervszerű felhasználása nincs meg. A kongresszusi munkaverseny során ezideig kb. 700-an tettek többtermelési felajánlást a Kongresszus tiszteletére. Ezek a felajánlások nincsenek megfelelően átpolitizálva, sablonosak, legtöbb esetben arra szoritkoznak, hogy a dolgozó 5, vagy 10 gC-kftl vállalja előirányzatának túlteljesítését. A hibák okát abban is látjuk, hogy a kongresszusi felajánlást előkészítő termelési értekezletek után a felajánlások szervezését, s a versenyvállalások megkötését aknászokkal végeztették el, akik hivatalból végezték a munkájukat. Persze ezektől a hibáktól eltekintve megállapítható az, hogy a felajánlásoknál kezdeményezőleg és példamutatólag a mi párttagjaink járnak elől és ezeknek a zöme valóban komolyan is vette felajánlását. Mint pl. Újlak üzemnél Szelei Béla elvtárs, akinek a felajánlása e hó 14-ig kiértékelve - örömmel vette tudomásul^ hogy már a 21-i tervét teljesítette. Vagy Fővölgy üzemnél Kós Bander József elvtárs, akinek Barta elvtárs sztahanovista adja át a munkamódszerét, csapatával 5 nappal előbb jár tervének teljesítésében, A kongresszusi felajánlás során eddig 108 ifjúmunkás és 32 nő is tett felajánlást. Az ifjúság, amely a dolgozók ossz,létszámának kb, 25 #-át teszik ki, szervezetten nincsenek összefogva, irányitva. Az üzemben DISz szervezetek nincsenek és az ifjúsággal való gyenge foglalkozás okozza azt, hogy a fegyelmezetlenségnek, a hiányzásoknak elsősorban az ifjúság között van talaja. Különösen fontos volna azokkal az ifjúmunkásokkal foglalkozni, akik az utóbbi hetek során az Alföldről, vagy más távolabbi vidékekről lettek ide munkára szervezve, akik legénylakásban laknak és ezek szervezetten is összefoghatok és nevelhetők lennének. Az üzem dolgozóinak kb. 65-70 $-a kétlaki dolgozó. A földfelajánlási mozgalom ennek ellenére egészen minimális számot mutat. Ezideig mindössze az 5 üzemnél 40 fő ajánlotta fel a földjét és ezeknek is nagy-részt juttatott tföldjük volt, összesen 109 holdat ajánlottak fel. A kiértékelési munkának döntő részét az az idő jelentette, amit a brigád tagjai a bányákban, a munkahelyeken töltöttek. A dolgozók nagy jelentőséget tuljadonitottak annak, hogy a Megyebizottságtól konkrétan lementek az üzemekbe és foglalkoztak velük és problémáikkal. Legtöbb esetben szívesen marasztalták és kértek felvilágosításokat bizonyos kérdésekben a brigád tagjaitól. A meggyőződésünk az, hogy komoly, SZÍVÓS politikai munkával, valamint megfelelő műszaki szervezéssel a kisterenyei szénbányák termelési lemaradását, és politikai passzivitását ki lehet küszöbölni. Felelősség terheli a Megyebizottságot, de elsősorban az Ipari Osztályt, hogy bár láttuk a kisterenyei üzemek szervezetlenségét, nehézségeit, nem nyújtottunk kellő segitséget annak kiküszöbölésére. Az üzemekben való tartózkodásunk ideje alatt kb. 10-15 olyan párttaggal beszéltünk, akik részben most, de döntően pártiskola elvégzése után alkalmasak lesznek a kisterenyei üzem politikai és termelési munkájának vitelére.