MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-05-02 31_a/23. őe. - 23/192

- 5 ­Vagy pl, Őrhalom hat hónap, Nézsa nyolc hónap, Barna hét hónap, Karancslejtős-üzem 7 hónap, Forgács-bányaüzem 5 hónapon keresztül 195o-ben egyetlen tagot sem vettek fel. Hogy ilyen hosz­szu időn keresztül egyes szervezeteknél nem foglalkoztak a tag és tagjelölt felvételekkel, az elsősorban abból származik, hogy a Pártbizottságok nem ellenőrizték az alapszervezetek munkáját, nem segitették eléggé a tag és tagjelölt felvétel megjavítását, hanem csak adminisztrálták a megye vagy a járás területén a tag és tagjelölt felvételre jelentkezőket. Amikor megvizsgáltuk pl. Cser­hátszentiván községben, hogy mi az oka a tag és tagjelölt felvé­telek elhanyagolásának, akkor a következőt állapítottuk meg: Maga az alapszervezet titkára pl. kijelentette, hogy ott az alap­szervezet megerősítésének egyetlen módja, ha a párttagoknak a felét kizárják a partbői és ők négyen - öten is elegen lesznek arra, hogy a községben lévő összes vezető funkciót ők töltsék be, a többi dolgozó úgysem számit, hiszen azok követik őket. Ennek a nézetének igyekezett is eiget tenni és minduntalan ő akart a tanácselnök lenni. Itt ugy javítottuk meg a munkát, hogy nem a párttagságnak a felét, hanem a párttitkárt váltottuk le és távolítottul el az alapszer­vezetből. A múlt évben még elég gyakran előfordult a tag és tagjelölt felvé­telek bürokratikus kezelése. Sok esetben megtörtént az, hogy a fel­vett tag vagy tagjelölt 3-4, vagy öt hónapra kapta meg a tagjelölt igazolványátj vagy a tagsági könyvét. Ezen a téren az utóbbi időben javulás történt. Ma már elértük azt, ami a Szervező Bizottságnak a határozata, hogy az egy hónapban felvett tagjelöltek, vagy parttagok a következő hónap taggyűlésén megkapják a tagsági könyvet. Bgy két eset ugyan még előfordul a Partbizottságoknál, esetleg csak két hónap múlva tudják - azaz a következő taggyűlésen - a tagsági könyvet kiadni, de ez csak olyan esetekben fordul elő, ahol a tagjelölteknek, vagy tagnak jelentkezők kivizsgálása, illetve a körülményeinek a megállapítása esetleg huzamosabb időt vesz igénybe. Meg kell még itt említenünk, hogy annak, hogy megyénk területén ilyen sok az alkalmazottak felvétele hozzájárult még az is, hogy a Megye Bizottságon is a nyilvántartási alosztály nem a dolgozók tényleges foglalkozását tüntette fel, - hanem pl. ahol a gépállomáson vagy állami gazdaságban dolgozó a kérelmében ugy irta be, hogy állami gazdaságban alkalmazott, de pl. a kérelem belső oldalán és az önéletrajzában is ott volt, hogy azelőtt gazdasági cseléd volt, jelenleg az állami gazdaságban az állattenyésztő brigádban dolgo­zik mint bányász, és ennek a dolgozónak a tagjelölt igazolványában azt irták be, hogy alkalmazott. Ezt az utóbbi időben az ellenőrzésünk során állapítottuk meg, de feltételezhetjük, hogy ehhez hasonló példa számos történhetett, amiből aztán az származik, hogy egyes esetekben, még a termelőcsoportjaink tagjait is egyéb foglalkozá­súnak tüntetik fel.Pl. az egyik termelőcsoportban dolgozó asszonyra, aki tényleges munkát végez a tszcs-ben, de emellett a község kultúr­házát is az előadások után ő szokta takarítani, és ezért mintegy 6o Ft pénzjuttatásban részesül. De a megélhetési forrása és a munka­helye a termelőcsoport. Ennek a tszcs-ben dolgozó asszonynak a tag­jelölt igazolványát ugy állititták ki, hogy takarítónő és nyilvánvaló, hogy a statisztika elkészítésénél is az egyéb foglalkozásúak közé sorolták be. Ezzel a két példával akarjuk megmutatni azt, hogy a mi statisztikai kimutatásunk nem minden esetben fedi a valóságot. De a párttagságunk statisztikai felvételénél is meg kell mondani, hogy bizonyos eltérések és dacára annak, hogy pót-statisztikát is készítettünk, amely pót-statisztika elkészítésénél majdnem ezer tagot és tagjelöltet

Next

/
Thumbnails
Contents