MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951
1951-04-24 31_a/23. őe. - 23/156
WT sőt a többi növényféleségeket is a burgonya és a dohány kivételével* A megyénk területén a terveíőirás szerint 138.139 ka.-t kell elvetni különböző növényféleségekből. Ebből eddig el van vetve 127.369 ***• a tszcs.-knél és az egyéni dolgozó parasztoknál. Az állami gazdaságoknál el van vetve: 8.031 kh., 80.3 %• Összesen el van vetve: 135.4oo k.h., az előirányzatnak 98 56-a. Elvetetlen terület: 2.739 *h« Ha megnézzük a heti felfutásokat március 24-től hetenként, a következő képet kapjuk: márc. 24-től 31-igJ 8•©48 kh., ápr. 1-től 7-ig* 17.9oo kh, IV. 7-től 17. 14~igi 21.5S9 kh., és IV. 14-től IV. 21-igs 29.325 tb* a felfutás hetenként, a tszcs, és az egyéni dolgozó parass tok részéről együttesen. Ebben a felfutásban nem szerepel az állami gazdaságok eredménye, arról a fenti pontnál adtam tiszta képet a MB- nak. Ha megnézzük a verseny állását járásonként összességben, akkor a fjkővetkezo kép tárul elénk: a március 31-i határidős növények el/ jvetését vesszük figyelembe, akkorj^ szécsényi ^áráaag. elsőj második a salgótarjáni, harmadik .a balaasagyariaati^ negyedik a pásztói, / és ötödik a rétsági járás."Ha az eddigi összes bevéteti* területet • Hressziök figyelembe, akkor a járások verseny-állása a következő: 1. a násztól, 2. a balassagyarmati, 3» a salgótarjáni, 4. a szécsényi, és 5« a rétsági járás. A járásonként! teljesítés a következőképen áll: Pásztói járás összesen: 16.942 kh, 95*8 S6-ban, balassagyarmati járass 14.948 kh. 84.4 j5-ban, salgótarjáni járás: 13.834 kh. 84.2 %-ban. a szécsényi járás: lo.882 kh, 83.6 #-ban és a rétsági járás: lo.?2o kh. 66.1 % ban teljesítette a tavaszi vetési tervét. A fenti eredmények eléréséhez nagyban hozzájárul az a tényező, hogy *a mezőgazdaság vonalán is egyre szélesebb alapokon kezd kibontakozni a szocialista munkaverseny,; amelyet bizonyít az a tény is, hogy a megyénk területén 1£2 Tkőzség van versenybe a tavaszi munkák időbeni elvégzésével kapcsolatban. A községeken belül több egyéni dolgozó paraszt hivta ki egymást párosversenyre, melynek az eredménye megmutatkozik abban, hogy több község már befejezte a tavasai vetési munkálatokat. Ilyen község pl. a pásztói járásban Erdőkürt, Vanyarc, a balssagyarmati járásban Bércei és Becske, de ugyanígy sorolhatnám a szécsényi járásban, a salgótarjáni íárásbai is a községeket, ahol a Pártszervezet vezetősége döntő feladatnak ff, tekintette a tavaszi vetés időbeni elvégzését, s igy az eredmények nem maradtak el. ' A szocialista munkaversenyben is példát mutatnak a szocialista ezen belül a tszcs., melyetbizónyit az a tehy is, hogy e- hó Í5»-ig 43 tszcs, fejezte be a tavaszi vetési munkákat, és bizonyít az is. hogy a termelőcsoportjainkon belül brigádokban és munkacsapatokban dolgoznak, főleg a III-as tipusu és az önálló termelőszövetkezetek. Bizonyltja továbbá az a tény is. hogy egyre többen tesznek hosszúlejáratú versenyszerződéseket, a tavaszi vetésektől a betakarításokig. ízekben a vállalásokban döntő kérdésként szerepel a növényápolási munkák időbeni elvégzése is. A termelőcsoportjaink közül egyre többen alkalmazzák az agrotechnikát, amelyben élenjár a palotási termelő^/jjj^/jfszövetkezet és követi példáját a nagykereszturi tszcs, a mátramindszenti, a varsányi, berceli, lőrincpusztai, stb. tezcs-ok. Izeknél a tszcs-knél négyzetesen vetik a kukoricát és alkalmazzák az Őszi és tavaszi kalászosokra a fejtrágyázást is.