MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-04-24 31_a/23. őe. - 23/138

volna a legfontosabb, hogy a szervezeti életet biztosítsák. A munkáskáderek, hogy nem segitenek a pártszervezetnek azt mutatja a bratyi szellem kialakult, a kongresszus határozatait nem beszélik meg osztályokra vonatkozólag a pártszervezettel. Ebből adódik, hogy kialakult a bratyi szellem és nem vetik fel az egyéni felelőség kérdését a műszaki káderek felé, nincs kritika, önkritika. Az elvtárs felvette azt, hogy eredmények is voltak és a beszámolóban rnég sem hozták fel, talán ugy vette, hogy nem ismerték el az eddigi munkájukat. Meg kell mondani, hogy a kiértékelés tartalmaz ilyet is, de a kiértékelésnek nem az volt a célja, hogy kenegető kiértékelés legyen hanem, hogy felhozza a hiányosságokat, amik megvannak a Tanácsnál A legnagyobb hiányosság itt a pártszervezet vezetőségének a gyengesége. Ezért elsősorban meg kell mondani, hogy a munkáskáderek a felelősek, mert átadták a legdrágábat, a Pártot az ellenségnek, amit mutat az is, hogy a párttitkár egy csibész, katonatiszt. Az elvtársak behunyták a szemüket, bár érezték, hogy valami hiba van, de nem segítettek azon. Tudják azt is, hogy kik az osztályidegen elemek de még azokat ma is hagyják a pártba. Elsősorban feladat az, hogy a pártszervezetet megerősítsék, hogy Bolsevik munkát tudjanak végezni. A Megyei Tanácson belül helytelenül viszonylanak egyes kér désekhez . Többek között a salgótarjáni Húsfeldolgozó Üzem ügye már több mint egy éve húzódik, már az ott lévő ellenséges elemeket le is tartóztatták, de a megyei tanács nem teremtette meg annak a feltételét, hogy a husellátó üzem valamiféle beruházást kapjon. Ennek érdekében már irtak a Tanácshoz de ezt bürokratikusán kezelték, nem törődtek vele, megállapitják a hibákat de azoknak a kijavításával nem törődnek. Elsősorban a hozzászólásomban a munkáskáderek kérdéséről szeretnék beszélni. A munkáskáderek a legelemibb kérdést az éberség kérdését, vagyis szükségességét elmulasztották, nem néztek körül a saját protájukon. Nekem az a javaslatom, hogy ezen a téren komoly fordulatnak kell beköveti* kezni. Egyes munkáskáderek ha kimennek falura akkor nézzék meg, hogy kik vannak ott a tanácson belül, mert pld. Csécsény a tanácsnak.az összetétele egy Horthysta katonatiszt és a régi fasisztának a felesége, akik a közigazgatást végzik. Ellehet ké zelni, hogy ezek milyen munkát végeznek ott. Hiányolom azt, hogy a munkáskáderek időközönként nem jönnek össze, nem tárgyalják meg egymás között a feladatokat, hiányosságokat-és igy nem ismerik a képet a Megyei Tanácson belül. A másik kérdés a káderek nevelése, és itt szeretnék rámutatni a legkomolyabb hiányosságra. A káderosztály egyáltalán nem foglalkozik a káderek kérdésével, amivel igy a Tanács elnöknek kell foglalkozni, aminek következtében nem veszik észre, hogy az osztályon belül vannak becsületes tagok, mint pld. a kereskedelmi osztályon volt egy régi altisztből kiemelt munkatárs, aki elmondotta, hogy vele nem törődnek, nem kérdezik őtet, nem adnak neki felvilágosítást és azt mondotta, hogy amikor odament a Jánoshegyihez azt mondotta, hogy ilyen Írással jön ide, amit nem lehet elolvasni. Igy termesztésen nem neveljük a kádereket hanem rontjuk a munkát* Bozsik elvtárs : Xudela József : Bing Géza .: