MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951
1951-04-10 31_a/23. őe. - 23/83
- 2 — \.k 11 s' Ugyanakkor mi is elestünk'az egy vagy másfél munkaegységtől, A tszcs tagok között még mindig akadnak olyanok, akik a földjüket .-,'.,; . nem-adták be' csak egyreszé't es'igy a kint maradt föld megművelése is•""Húzza" őket, amely a csoport munkájának a rovására megy. Ilyen %•% eset van magában .a Pásztói tszcs-ben, akol a Sipos elvtársnak 5 kn» oldje van a tszcs-en kivul. J Ugyanigy sorolhatnám a Szécsényi járásból Karancsság, Ságujfalu és a megyénk többi járásaiból is azokat a tszcs-ket, akol hason'•' ló hiányosságok vannak, amellyel gátolják a csoportok tavasziI munkájának időbeni elvégzését. A <* H Az ellenség munkajánl felvetek egy konkrét esetetl^Jíi^Sj^enői jtitkár elvtárssal 'szembe, •••aki kéthónapos pártiskolat vegzeTilfihoigyan.szabotálta a tavaszi' munkák sikerét. Pl. "április 4.-én. ő volt 'ellene mint párttitkár a tav-szi munkák, végzésének és kijelentette, /hogy ma a felszabadulásunk ünnepe van és ilyen a templomba kell menni". Ugyanez a titkár elvtárs a tszcs egyik tagjának, amely . ápr. 4.-én dolgozott és kissé megsérült, azt mondotta^"jóvan az .neked az isten megvert azért, mert ünnepnapon dolgoztál". 'Ugyancsak Diós-Jenőnk a tanácselnök, azon törte a fejét, hogy hogyan .tudná.a községben lévő diákoknak is vetőmagot,. megs zerezni^ Bz a két konkrét példa azt fejezi ki Diósje-női viszony latbán, hogy nem osztályharcot,, hanem "osztály békét folytatnak". Vagyha megnézzük az állnigazdaságairiaat, akik egyes növényi féleségekkel levannak maradva a Vetésekkel, mint pl. Kisteren'ye, ahol reggel. 6 órakor fognak_.be a.'kocsisok és 3 órakor kezdik meg a vetést, hivatkozva arra, hogy az állmi gazdaság dolgozói ép olyan dolgozók, mint az ipari üzem-,dolgozói. Ilyen hangokat üt meg az ellenség a szocialista szektoraink dolgozói között "ami tetszik a dolgozóknak". Ugyanakkor a politikai felvilágosító munka kevésbé folyik, nem kötötték össze ebben a gazdaságban a tavaszi munkák időbeni elvégzését a békeharc kérdésével. Az állami gazdaságaink dolgozói nem járnak jó példával az egyéni dolgozó parasztságok előtt a tavaszi mezőgazdasági munkáknál,amely megnehezíti a mezőgazdaságban a szocialista fejlesztés további vitelét is. Pl. ha megnézzük az árpa vetését, amelyet 45.7 %-ban vég- . zett el, a"'''termelő' csoportjaink pedig 9o.2 %-ban, az egyéni dolgozó parasztok 69.6 %-ban, azaz' 24 %-al magasabb az egyéni dolgozók áppavetése. Székre a lemaradásokra az ellenség is felfigyel és iekszii lejáratni, meggyűlőltetni az'állTtmir'gazdaságainkat mint ;ették ezt a rétsági járás, 'Széesényke és Kétbodony községeiben ^'mondván azt, hogy az állami gazdaságok tanuljanak mitőlünk az egyéni jfdolgozó parasztoktól". Mi jobb példával járunk elől mint ők a ta'vaszi mezőgazdasági munkáknál. Az ellenség a nemzetközi feszült helyzetbe a.megyénk területén is egyre jobban folytatja az akna munkáját a tavaszi munkák késleltetésével kapcsolatban, amelyefcst a fenti megállapítások is bizonyítanak. Az ellenség nem válogatós a módszerekben és tudja, hogy a tavaszi munkák időbeni jó elvégzése ujabb csapást ós vereséget jelent a számukra éppen ezért minden területen .különböző formákba mutatkozik meg a kártevő munkáik. Pl. a Pásztói 'járás egyik községében a kulák a vetőgépben búza vagy árpa helyet homokot tett. Vagy'pl. Taqn a. 16-.holdas, kulák .arra..hivatkozott a tanácselnöknek, amikor felelőségre vonták a tavaszi munkák élnem végzéséért, "hogy rajtam i nem múlott s elővette a^ szerződés kötését melyet a gé x áloiri4aaáÍ J kötött és igy a gépáll oiiia'sTSrterelte" a felelőséget a tavaszi munkák késésével kapcsolatban"." UgyafTennek '"& kúláknak van ket lova"és "tehene is, amellyel nem a tavaszi munkát végzi, hanem fuvarozni jár.
