MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-08 31_a/22. őe. - 22/29

-J?A Minisztertanács határozata alapján a megyei tanács mezőgazdasá; osztálya az 1951. éves vetéstervében a takarmánytermelést már igy irányozta elő. Állami gazdaságok szántóterülete 5.69 fi-on termelnek évelő pillangós és 16.53 >-on pedig egy éves takarmányt, mindösszesen 22.22 Jo területen termelnek szálastakarmányt. Az előirt országos keretszámot 11.22 ;o-kal tulteljesitik. Tsz.- és t.sz.cs.-k a szántóterületek 7.53 /í-on termelnek évelő pillangóst, mig 5.3 fi területükön egy éves takarmányt, mindösszesen 13.82 /o-kal termelnek szálastakarmányt, így az országos előirányzatot 2.82 fi-k&l tulteljesitik. Abraktakarmány területek megoszlása szektoronként a szántóterületek százalékos arányban az alábbi: Magánszektornál: a szántóterület 33.87 /á-a, állami gazdaságoknál a szántóterület 36.60 fi-a, t.sz. és t.sz. cs.-knál 24.93 /°-a. Megyénk takarmánytermelésének biztosítására 13.000 kat.hold. másodvetésü szálastakarmány termelését kell biztositani. Erre vonatkozólag mezőgazdasági osztályunk január hó folyamán járások, illetve a jár 'sokon keresztül a szükséges intézkedést megteszi. Szálastakarmány pótlására a rejtett készleteket kell elsősorban feltárnunk,' illetve hasznosítanunk /erdei tisztások és töltések/ legeltetésének engedélyezésére. Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya erre vonatkozólag a PM-hoz előterjesztést tesz. A másodtermésü takarmánynövények vetőmagszükségletéhek biztosítására az osztály növénytermelési csoportja február l-ig a FLÍ-hoz előterjesztést tesz. A megye legelő területe 45.450 kat.hold, a rét-területe pedig 28.498 kat.hold. Ha vesszük a fenti takarmányterületeket a megy% területére előirt és előre elérendő átlagtermésekkel 1951. évben pillangós szénából 317.000 q, réti szénából 350.000 q, csalamádéból 60.000 q, silótakarmányból 1,300.000 q, zabból 71.000 q. hiány mutatkozik az 1952. évi uj termésig. Ebből a mennyiségből a megyéből kivinni.nem lehet szálas és abraktakarmányból. A zabhiányt árpa és kukorica feleslegünkkel pótolni tudjuk. Silótakarmány hiány pótlására fel fogjuk használni a kukoricaszárat, napraforgószárat és tányért teljes egészében, továbbá a szénává nem száritható zöldtakarmányokat. Taka rmánytermelés megjavitása

: községi tanácsok és legeltetési bizottságok a rét és legelőterületek megjavítására február hóig a következő utasitást kapják: A rét-területeken a tél folyamán befüvesedett vakondturások és hangyabolyok szétteritendők. A téli trágyáié 50 fi~ÓB higitásban rétek trágyázására hordandó ki használt hordókban vagy lajtokban. ' * A savanyu, nedves rétek a felesleges vizlevezetéshez szükséges árokkal lesznek ellátva és utána cukorgyári mésziszappal meszezve. A tömött, mohás rétek tavaszi fogasolása lesz elrendelve. Amennyiben a műtrágya készletünk megengedi, a rétek pétisóval való műtrágyázását propagáljuk. A rétek kaszálását a vezérfü virágzásakor rendeljük, mert akkor adja a legnagyobb hozamot és a legtöbb belső tápértéket, továbbá a sarjú indulását szárazság ellenére is igy korán tudjuk biztositani. A legelőterületek fühozamának növelése érdekében ugy a kihajtás előtti, mint a behajtás utáni legelőkarbantartási és javitási munkálatokat a legszigorúbban végrehajtjuk. Idevonatkozó rendelkezés községi tanácsoknál már kint van. Azokon a legelőkön, ahol a szakaszos legeltetés bevezethető, be fogjuk vezetni. A fekteséses trágyázást szintén bevezetjük. A legelőket május l-ig szarvasmarha, sertés, juh-legelőkre osztjuk be.