MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-08 31_a/22. őe. - 22/27

. " 3 " Megyénk sértés-állománya nem mondható tisztavérü mangalicának, azért, mert különböző fajtájú keresztezett sertéseket állitanak be anyako­cának a kistenyésztők. Mezőgazdasági osztályunk a Párt, tömegszerve­zetek segítségével felvilágosító propaganda munka ut'ján oda fog hat­ni, hogy a kistenyésztők, illetve a dolgozó parasztság tenyésztésre csak tisztavérü, szőke mangalica fajtájú kocasüldőket neveljen fel, és állítson tenyésztésbe, mig a keresztezett egyedeket hizlalás ut­ján az állományból selejtezze. így megvalósítható lesz a Miniszter­tanács határozata, mely szerint a megyénk területén csak tisztavérü mangalica-sertés tenyésztés folyhat. Á tisztavérü szőke mangalica kocamalacok vágásánek tilalmazására osztályunk a Földmivelésügyi Miniszter, felé január 15-ig javaslatot tesz. A fertőző elvetélésben /bang/ lévő kocáknak az elvetélés után 3 hó­napig való zár alatt tartására osztályunk a Pöldmivelésügyi Minisz­ter felé január 15-ig előterjesztést tesz. Osztályunk az állami állatorvosok felé január 15-ig rendeletet adat ki, melynek értelmében utasítva lesznek, hogy a köztenyésztésben lé­vő kanokat hivatalos körnapjuk alkalmával vizsgálják meg bang fertő­zésre nézve és amennyiben a fertőzést megállapítják, ugy a kan se­lejtezésére a javaslatukat azonnal tegyék meg. A községi tanácsok február 15-ig utasítást kapnak, hogy a sertésfe­deztetési tervükbe az anyakocáknak 2 évben háromszori ellését állít­sák be.; • Juhtenyésztés : Megyénkben a magyar fésűs merinó fajtájú, kistestü juh tenyésztése van engedélyezve, mert viszonyaink közé a legjobban beillő fajtájú. 1951. január 1-én megyénk összes juh-állománya 29.300 db, mely ál­lományt 1951. december 31-ig 35.900 db-ra kell felemelni. 1952. év december 31-re az állományt 41'.900 db-ra kell emelni. Tehát 1951. évben 6.600 db-bal, mig 1952. évben 6.000 db-bal, mindösszesen 2 év alatt a juh-állományt 12.600 db-bal kell emelni. A községi tanácsok február hó 15-ig rendelkezést kapnak, hogy a ju­hok fedeztetés! tervét 2 évben háromszori ellétésre állítsák be és a szórványos elléseket küszöböljék ki.'A nagyabb magán-juhászatok csak engedéllyel ellátott tenyészkosokat használhatnak, ezek betar­tását ellenőrizzék. A juhok vágása tilalom alatt áll. Juhok vágását csak osztályunk ál­tal kiadott selejtezési engedély alapján lehet elvégezni. Ugyancsak február hó 15-ig községi tanácsok a juhtenyésztők felé való tudato­sítás végett ezen rendelkezést újból megkapják. A községi tanácsok február .l-ig rendelkezést kapnak, hogy a juhász­kutyákat a tavaszi -legelőre való kihajtás előtt a kutya tulajdonosa köteles féregteleniteni, mert ezek a fertőzött kutyák terjesztik a juhok veszedelmes bete t a kergekórt.- Ezen munkálatok elvégzé­sét az állami állatorvosok ellenőrzik. A községi tanácsok január hó 15-ig utasítást kapnak arra, hogy a juhok rühösségét kisérjék figye­lemmel és főleg nyirás után ellenőrizzék a juhok tisztaságát. Rühös­ség esetében az illetékes állatorvost azonnal értesíteni kell. Baromfitenyésztés : * • Megyénk területére tyukfajtából /taréjos/ a magyar parlagi fajtájú, kendermagos,.sárga vagy fehér színű változtatban van engedélyezve. Tyukállományunk 1951. év január 1-én .349.000 db. 1951. év december

Next

/
Thumbnails
Contents