MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-02-19 31_a/22. őe. - 22/163

- 2 ­A munkaerő hiány iparunk gyors ütemű fejlődését és népi demokráciánk erősödését mutatja. Iparunk ilyen hatalmas arányú fejlődése egyre na­gyobb feladatok elé állit ja a munkaerőtartalékok hivatalát. Ilig más­fél évvel ezelőtt a munkaerőtartalékok, illetve az akkori munkerőgaz­dállcodási hivatalnak az volt a feladata, hogy a meglévő munkaerő elhe­lyezését irányitsa, addig ez ma teljesen uj feladatok elé állitotta. Feladata az, feogy az uj tiou.su szocialista szakmunkás utánpótlást biz­tositsa, hogy gondoskodjon arról, hogy különböző igényű munkaerőszük­ségletet népgazdaságunk követelményeinek megfelelően kellő minőségi mun­kával tudja kielégíteni, hogy a hiányzó munkaerőt felkutassa és az i­par felé irányitsa. Sztálin elvtárs azt mondotta a Szovjetunió fejlődésének a mi fejlődé­sünkhöz hasonló szakaszában: "Mindenekelőtt arról van szó, hogy az üze­meket el kell látni munkaerővel. Azelőtt a munkások rendszerint maguk mentek a gyárakba, ugy, hogy ezen a tcren hogy ugy mondjuk, a dolog ma­gától ment. Ez annak volt a következménye, hogy- volt munkanélküliség. A falun volt rc'tegeződés, volt nyomor, volt éhség, mely az embereket a faluból a városba kergette. Nem számíthatunk többé arra, hogy a munka­erő csak ugy magától özönlik hozzán^. Ez azt jelenti, hogy a dolognak szabad folyást engedő politikáról, át kell térni arra a politikára, mely az ipar száraára a munkásokat szervezett utón toborozza. 111 nem számithatunk arra, hogy a falu áramlása magától fog indulni a városok felé, nálunk is megváltozott a falun a helyzet és nekünk is rá kell térni arra az útra, amit Pártunk kezdeményezésével most a í'iniss­ter Tanács február 10-i határozata megszab, hogy az ipar és részben a mezőgazdaság munkaerőszükségletének biztositásara a munkaerőtartalékok felkutatásával meg kell szervezni a munkaerők országos szervezett to­borzását az önkéntes jelentkezés alapján. Az országos tervből Nógrádmegyének 19' ! . ív első félévében 2.200 munka­* e y.éfo Jee3^brM'i5:.toBltsadrr^r'f§nti BnmkaerŐGzükseTnreTr^^ iparnak, épitő iparnak, továbbá egyéb iparágaknak szükséges. Ha meg­nézzük megyénk területének munkaerő keresztmetszetét, akkor tudnunk kell, hogy a határozatban megszabott keretet csak ugy tudjuk biztosíta­ni, ha nem adminisztrációs feladatnak tekintjük a munkaerő gazdálko­dást, mint ahogy eddig ugy nézték, hogy a munkaerőgazdálkodás az a hi­vatal, amely a jelentkező dolgozókat közvetiti, hanem csak ugy tudjuk biztositani, ha Pártunk segítségével és irányításával a tanácsok és- a tömegszervezetek bevonásával, politikai felvilágositó munkával .oda ha­tunk, hogy minél több a mezőgazdaságban'felszabadult dolgozó parasztok, háztartásban dolgozó nőt és az ifjúságot mozgósitsuk és mint uj munka­erőt bevigyünk az iparba. A dolgozó parasztságunk élete a felszabadulás után, de különösen az u­tóbbi években hatalmasan megváltozott. Fejlődő iparunk egyre több és több gépet biztosit mezőgazdaságunk számára és megkönnyiti dolgozó pa­rasztságunk munkáját, A parasztság megváltozott helyzetét mutatja az, hogy ma már nem megy a paraszt magától a gyárak kapui elé felvételre. Népi demokráciánk minden lehetőséget megadott a parasztság számára és hatalmas áldozatokkal elősegítette annak gazdasági megerősödését. Eb­ből adódik az", hogy a mezőgazdaságban felszabadult munkaerőt csak ugy tudjuk az ipar felé forditani, ha megmagyarázzuk azt, hogy mi a jelen­tősége a szocialista iparnak békénk védelmében, a szocializmus épitése érdekében, a Párt és a Minisztertanács határozatának a végrehajtásában. Az ipar további fejlődését csak ugy tudjuk biztositani, &a győzelemre visszük a széncsatát, fokozzuk széntermelésünket, amelynek eredménye az, hogy több gépet tudunk biztositani mezőgazdaságunk számára, több uj lakást, uj kultúrházat, iskolákat, több cipőt, több ruhát tudunk biz- . tositani dolgozó népünk számára. Hogy ezt biztosítani tudjuk, egyre •/.

Next

/
Thumbnails
Contents