MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/89

- 7 it. Mikor Petőfibányát kiépitéttük, egy magasabb termelés biztosítása volt a cél. Az erőmű létrehozása egy hatalmas nagy erőmütelep létesitése volt, ami hivatva lesz a további terveknek energia-biztosítást szolgálni. Több uj bányát létesítettünk. A munkánkban a tendencia, hogy nemcsak megjavítva lettek a munkáelakások, hanem ujak is lettek építve. Nagybatonyban, Pétőfibánysn, Jobbágyiban is hatalmas építkezések folynak. Ez a nagy munka megyénk viszonylatában felszívta a munkanélküliséget. Mikor még 1948-ban Salgótarjánban 5.000 munkanélkülit tartottak nyilván, addig most már szakmunkás hiány van. Ha megnézzük a 3 éves tervünknek előirányzatát, üzemi viszonylatban, - látjuk, hogy globálisan teljesítette. Egyes üzemrészeknél nagyobb létszámmal tudták a kapacitást biztosítani. Volt bizonyos tervszerütlenség, ami jellemezte az üzem vezetését. Bánya vonalán kb. 8-10 bánya volt, ami nem tudta a terv előirányzatát teljesíteni, ezek részben a kihalóban lévő üzemek és a most feltárt üzemek. Az acélgyár a tervet globálisan teljesítette. Központilag megállapítottuk, hogy a nehézipar globálisan teljesítette előirányzatát. Azonban az acélgyár egyes üzemei nem tudták teljesíteni. Részben a rossz üzemszervezés, anyag beszerzés és az üzemi rendelések tervszerütlensége miatt. Jellemezte az acélgyár munkáját a tervszerütlenség, a többi üzemekhez való kapcsolatának hiánya. Magyarázatát lehet *0 adni a műszaki vezető gyengeségének* Többi üzemeink, amik vanhak, amik teljesítették, a zagyvapálfalvai üveggyár, vízválasztói erőmű. Salgótarján gépgyár terv-teljesítése részleteiben is ínég történt, üzemeinket nézve látjuk, hogy megvan a reális alapja, hogy teljesíteni tudjuk 5 éves tervünket. A munkák hiányosságának kiküszöbölését meg tudjuk, oldani és biztosíték lesz, hogy az 5 éves tervet a tapasztalatokon tanulva reálisan meg tudjuk valósítani. Ha nézzük, . az acélgyár termelését, akkor látjuk, hogy erre kihatott az üzemi háromszög egymáshoz való viszonya. Megvan a lehetőség, hogy ezen javítsunk. Nem szabad elhanyagolni megyénk döntőbb mezőgazdasági részeit sem. Hajdú József: Bottyán elvtárs beszámolójából látjuk, hogy megyénkben a t.sa.cs.-k fejlődése nem kielégítő. Ha megnézzük az orsz; gos viszonylatban, ez adódott abból, hogy az első t.sz.cs.-k M amik 1948-ban alakultak, nem tudtak eléggé fejlődni és nem tudtunk kellő bizonyítékot adni a dolgozó parasztság kezébe, aminek folytán látta volna a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. 1949. nyarán, -mikor a t.sz.os.-k növekedtek, ez volt az, ami az egyéni dolgozó parasztok között hullámot idézett elő. A ^tagosítás időszaka Óta fordulat állott be. Régi csoportjainknál 10-12 főről felszaporodott a létszám 30-35, 40-45 főre, ami^ ezt a kérdést vitte előre. Ha megnézzük a t.sz.cs. -k fekvését, akkor láthatjuk, hogy a jelenlegi fekvésük elég jó, hogy a kisugárzásuk meglegyen. így vettünk irányt 1 á sziráki és bgyarmati járásra. Ezeken a területeken jó az elhelyezés. Hekünk az a legdöntőbb, hogy az 1948-as csoportokat és az 1949-eset is fejlesszük. Közvetlen feladatunk, hogy ezt fejlesszük tagiétszámilag is. A palotási csoport minta-CGOporttá fejlesztése mellett.még három súlyponttá tegyük meg. Ezért kapja meg Bércei a t.sz.cs. pénzt, mert a palotási t.sz.cs.-nek megvannak az építkezési adottságai, ikor megnézzük a megye termelési eredményeit, látjuk,hogy komoly lemaradás van. Ez arra mutat, hogy sok föld ki lett osztva és az egyénileg dolgozó parasztság nem tudta kezelni a földeket és ezeket bepótolni csak t.sz.cs.-k vagy állami gazdaságok utján lehet. Van még itt egy másik kérdés, hogy miután megyénk döntően ipari jellegű, igy az ipari jellegű