MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-08-01 31_a/19. őe. - 19/209

2o3 A béreméin8 és normarendezési munkák náfloáik ./ hoti álláaáról

. A múlt hoti MB. ülés határozata érteimében a starjáni városi és járási p-'rtbizottságok megtartották az alapszerv! titkári értekezletet,amely hivatva volt a taggyűlések alapöb előkészítésén keresztül kiküszüb 1ni a norn&rendezés kér rde beállítását, Ugyancsek ezeknek a titkári csitteknek volt a feladata, hogy az alapszervezeteknél ren esitse a hoti kétszeri népnev&lo értekezleteket e munkálatok ld£ iára és a népnevelők felé konkrét feladatokat szabjon meg. Javasolta még a múlt héti határcsat az üzemi villám ujuág bevés: tős, , amelyet anyagiak miatt nem tudtunk végreh; jtani. liegtartottuk a töiaegezervereti értekezleteket, valamint a azakíizervezeti aktívát, amelyen kiértékeltük az eaálig végzett munkák? t, s megszabtuk konkrétan a szaki szervoset felé a feladatokat. Ha kiértékeljük az elmúlt hét munkáját az alapbéremelés ős a normarendezés terén, akkor meg lehet állapi tani, hog;/ alapszervezeteink vezet( ségeinól válta ott bt; 3 pontjukban ez iránt. Különösen órezht tő volt.es a Változás a st 1 acélárugyárban, ahol a pártbizottság által megtartott népnevoléi ertekezletek, valamint ta, ;gyülésak konkrétan me^utatták a párttagság felé azt, ho;?' a norraarenUeís béremelés kérdésénél nemesek a Béremeléssel, hanem atntGen inkább a aormaren ezéosel kell íogl. Ikoznl. Kern kielégítő mádon Ikoztak a normarendezés jelentőségével a nagybátonyi alapoz ervedet tői eltokintvt a töb i bányai vasetéknél, ahol ezoíten a továbbra is a béremeléskérdése ée üzorai ké ik voltak napiren en. />lt a a taggyűlések megszervezésével és végrehajásával kapcsolatban lehet allapitnni, h VB. ré zérél, se ig a JB-ék , lönosen a st rjáni J«. részéről nom tut z&ál lenni ennek feladata . zek a Pártbizottságok nem ismerték konkrétan a t lések menotren Jet sem a tarülntükön és igy aiok megszervezése hez sem tudtak' konkrét segítséget adni. ^rre vezethető vissza, hogy a x :

;;gj'ülések nagyon sok helyen nem nevezhetők t 'aeknek, mert a k még i fe e eem jelont meg. finsavezethető a taggyűlések gyenge megszerveséoa arra, hogy nem aktivizáiták ezen a téren a pártbizaimiakát óo a népnevelőket. Különösen rosszul szervezték aeg a taggyülést a Starjáa város £orgáosi alaposérvezöténél, az építészetnél és a gépgyár, üveggyár egyes alapos szervezeteinél is. forgács! al-pezervesetnél kétezer próbált t ni éo egy esetben sem jelent meg rajta a párttagzá| kétharmada* 'A másodszori-; megszervezett taggyűlésen, melyre maga Kudejlvtárs segített szervezni, és vas 1 lett volna nogtertve a 220 párttag közül mindőesze 30-an jelentek meg. Mindez azt mutatja, hogy a forgáosi bátránál komoly tenniT.i.ók várnak a Pártbizottságra, melyet a legrövidebb 1 iőn belül mer kell oldani. Különü /eleiaael kell lenni arra, hogy az üze:.i irouán kizárt párttagok, volt szoc. demok és Sárga szakszervezetiek vannak. Rosszul,sikerült a ta g ülés az jitl HV-nél is, hol üsez-jvont t .^g^ülást akartak tvrtani, ,g alapszervezetenként éi ol, tán, mely a a taggyűlés időpontját d.u. 5 érára tolta lii,-holott a műnk .iáé csak délután 3 éráig tarí- tagaágnak cs- :ele jelent aeg, igy a taggyülé lést nem lehetett megtartani. az építészeti titkár elvtársnak az volt a véleménye, h ;;ért tették 5 érára, hogy a dolgozóknak legyen idejűk átöltözi; ni a ti Ljohez. Msgállüpithaté volt a titkár