MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/86

- 4 mi megyénkben volt igy, hanem jellemezte az ország majdnem valamennyi megyéjét. Az 5 éves tervet országos viszonylatban bekérték a megyéktől és javaslataikat és annak összehangolásával dolgozták ki az országos tervet és a terv egyes ágait, A megyei tervhivatal két hónapja működik. Nálunk most csak az 1950. évi részlet-tervet bontották fel, ugy, mint a 3 éves terv egyes részleteinél dolgozták. Döntően megyénk fejlesztésében a bánya, a nehézipar fejlődése jellemző. Az ipari fejlődés jellemző a megye délu csúcsában Petőfibánya, Mátraviűéki Erőmű és Jobbágyi, valamint Salgótarján, mint a nehézipar gócpontja. A szénbányák eltolódása a salgótarjáni medencéből a nagybátonyi körzetbe. Be a munkaerő hullámzásában is nagy tehertétel volt. Hiba volt, hogy mikor a mi bányászainkat, akik felszabadultak, nem küldtük Jobbágyiba, hanem más megyék területére és igy nálunk hiányok állottak fenn. Az ipar beruhá3Í összegének felhasználása. Kb_« 1 hón

apon belül össz

e •fnfrj^ir -hv,,^ •j}ip-<-han-r

> Mgy ? éves tervünket hogy tuaTTO

E vé

grehaj

t

ani. Az ipari vonal fejlődésére még később kiíéreJTTTfészélni ícell főleg a mezőgazdaság kérdéséről is. Hiba, hogy megyénket ugy kezelték, mint egy döntő ipari megyét, de mig ipari területünket a megye keleti része jellemzi, a többi rész döntően mezőgazdasági jellegű és ez a rész bizonyos mértékig el van hanyagolva, az ipari vonaL* javára. A felszabadulás után a földreformot végrehajtották, a megye területének 44 $-át érintette és ez magával hozta a feudális maradványokat, és Pejér, Somogy megyék után nálunk volt a legnagyobb földreform. A földreform után a kulák vette át azt a kizsákmányolási módot, amit azilőtt a földbirtokos osztály vitt. Mikor ennek a munkának bizonyos másodrendüaége volt, egy olyan örökséggel, am: ezt a területet jellemezte, - ami még inkább a kulákok befolyása alá szorította a parasztságot. Nagy nehézséget fog jelenteni a szocialista szektorok kiépítése. 1948-ban alakult meg a megyében az első t.sz.os. és a legutóbbi jelentések szerint eléri a 24-et. Ez azt jelenti, hogy megyei viszonylatban a t.sz.cs.-k szervezését komolyan elhanyagoltuk. Nagy az érdeklődés a t.sz.cs.-k iránt. A t.sz.cs. létszámát 60 fölé kell emelni. A szocialista szektorok kiépítésénél döntően ezt a területet kell fogni, ahol legnagyobl az elmarad

ottság. Nógrádkövesd

en, ahol a bánya kifejlődéséről szó"

van, vagy'lőmlány,"

aHol a t'üzálló-ányág gyárién, (^fe-nincs az a jelentőségé a t.üü.üü.-nwk, mini pT."TTŐtinreseii vagy Ha.ojylóoon. Ki teoll korcsul a pullllkallag leggymigtübb luiUleteket, hogy ezzel egy politikai bázist teremtsünk. A tagosítás országos méretekben is a földreform során egész apró parcellákon keresztül kellett végrehajtani. 21.000 községben kellett végrehajtani és volt olyan község, ahol 100 dolgozó paraszt földjét kellett megmozgatni. A megyében 10 állami gazdaság 57 községet fog át. Gépállomásaink, melyek a területi átszervezés során nem változtak, mert a lőrinci gépállomás, mely Heves megyéhez került, - helyébe kaptuk meg Heves megyétől a pásztói gép«» állomást. A 6 gépállomás elhelyzésében is reális. Nagy gondot kell fordítani, hogy a következő gépállomások területi meghatarozásánál a politikai szempontokat kell figyelembevenni. Összehasonlításul, hogy állunk az átlaggal az országban. 1938-ban a búza átlagtermelése holdanként 8 q. 1949-ben még csak 5 q. A rozsnál sem értük el az 1938-as eredményt, árpánál, zabnál szintén nem. A kukorica 6.5 qról 8 q-ra emelkedett. A cukorrépánál visszaesés van. Ez azonban azt mutatja, hogy ennek a megyének a területi sa./.