MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/84

ban a szocializmus felé haladunk, tehát a fejlődés vonalát vette alapul. A társadalom haladásának további biztositását. A munkásosztály akkor még a hatalmat megosztotta. A jó forint gazdasági alapját és bázisát jelentette ennek a munkának. Az eredményt a Szabad Nép vasárnapi számában az Orszá>gos Tervhivatal közzétette. Az 1949. évi terv előirányzat világosan megmutatta azt, hogy a tervet nem három év alatt, hanem két és fél év alatt fejeztük be. Népgazdaságunk az előirányzatot is túlhaladta. 1948-hoz viszonyítva a tervet 108.4 $-ra teljesitettük. 1949-ben az előirányzatot minden iparág túlteljesítette és a gyáriparnak a termelése 42.2 ?£-ot, a bányászatban 11.5 ;>-ot emelkedett. Igen magas volt a vegyiipar, ahol 63 ;í-kal volt magasabb, az üvegipar csak 9.7 5* emelkedést mutat. A mezőgazdasági ipar 63 y>

t a ruházati ipar 61 fo, A faipar még a bányászat felett is gyengének mondható, mert 29.7 ;£-ot emelkedett. Minket elsősorban a bányászat és a kohászat érint különösen és meg kell mondani, hogy az átlaghoz viszonyítva jóval alatta vagyunk, A villamos-energia 16.7 #• Különösen rossz az üvegipar. A terv teljesítésénél már más eltolódás volt. A bányászat 4, kohászat 1, üvegipar 9 $-kal haladta tul az előirányzatot. A mezőgazdasági ipar pedig épp, hogy elérte a 100 $~ot. A termelésnél a felemelt előirányzatot nem mindenütt sikerült elérni. A szerszám gyártásnál, a magas öntödei selejt. Mig a termelés általában ^4-ban felette van mindenhol az előirányzatnak, addig a terv teljesítménye a szerszám gépnél 92 #. Vagon-gyártásnál 84 $. Ezek az iparágak alatta maradtak az előirányzatnak. A szén 102 £, a vas 121 jfi. Az építőiparnál kétizben is felemelték az épitési tervet. 115.8 jí-ra teljesítették. Két és félszeresére nőtt. Az utolsó negyedévben az utóbbi napokban tovább emelkedett és ennek igen nagy jelentősége volt az ipari fejlődésünkre is, de jelentős része, hogy az a fejlődés az építőipar vonalán megindult, a Minisztert;* ács határozatának alapján. Salgótarjánban bizonyos káosz mutatkozott, mert az első időben nem fektettünk súlyt "az épitőiparra és mert a NV-nk három részre volt kapcsolva. De attól túlmenően az egyes nagyüzemeknél közvetlen Bpesthez voltak csatolva. A mi építőipari NV-nk 3 megyében végezte a munkát. A zavar még igen előállt abból, hogy a pártszervezetek ahhoz a járáshoz, megyéhez /tartoztak és előfordult, hogy 2-3 heti munkára mentek le és aztán megint máshová került* k. Ezzel azt akartam jellemezni, hogy az építőipar átfogása mennyire nehézzé vált a megye területén. Most már a megye átrendezése után ez a kérdés megoldódik. Az állattenyésztés volt, ami még lényegesen emelkedett. Olajos növény termesztés 63 >, rostos növény 66 ?S. Nagyon gyenge a kapá&novények termelése, főleg a cukorrépa és helyes a tervhivatal megállapítása, hogy az időjárás alakulása mellett nagy része van benne a kulákság szabotálásának és az agrotechnika elhanyagolásának. Az 1949. évi szállítási tervet országos viszonylatban 107 /^-kal teljesitettük. 1949-ben a vasutak 500.000 vagonnal több árut szállítottak. Ezek a számok azéj?t jellemzők, mert mutatják azt a felemelkedést, ami mutatkozik gazdasági vonalon. Kereskedelem vonalán a nagy és kiskereskedelem forgalma meghaladta a 2J millió Ft-ot. Ez mutatja, hogy mennyire a szocialista szektor erősödött meg a nary-kereskedelem és a közvetitá kereskedelem között. 1949-ben gyár ban, bányászatban, építőiparban megnőtt a foglalkoztatottak száma. 162.000-rel emelkedett a munkáslétszám* Meg kell látni, hogy az 1949-es fejlődés hatalmas eredményt jelent. A munka termelékenység 24.6 ;»-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a gyáriparban az egy év alatt az 1.- Ft-ra eső termelési értéket 24.6 yá-kal emelték. Egy munkavállalóra esett kereset 16.7 /--kai emelkedett. A gyáriparnál tárgyaltuk, hogy