MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-07-11 31_a/19. őe. - 19/151
2régi munkahelyeiken szerzett ismereteik alapján végezték. Mindezt, hogy a munkásosztály közül is csak az egyik réteget tartottuk megbízhatónak, ez azt ere ményezte, hogy az ellenség mind ezt Jól kitudta használni ás a munkásosztály különböző szakmában dolgozd rétegeit szembetudta egymással állitani. Elmondhatjuk ezt pl. az acélgyáriról, de általában a Vasas szakmában dolgozó elvtársainkról,kikben nem igen bíztunk meg és nem is iparkodtunk köztilök a pártapparátusban funkcióba beállítani sem. Elmondhatjuk az ugyan ilyen magatartásunkat szintén a parasztság felé alkalmazott káderpolitikánkkal kapcsolatban is. A parasztság bátrabb funkicóba állításától idegenkedtünk, nem tartottuk eléggé megbízhatónak őket, Hogy mennyire igy van, aat mis sem bizonyítja Jobbanmmint az, hogy a megyénk bár ipari* Jellegű megye, de területileg és számszerűleg a parasztság van túlsúlyban, mindennek ellenére a munkásosztály szövetségesét, a pértapparátusba való bevonásában nagyban mellőztük. Szék a Jelenségek a parasztsággal szemben igen veszélyesek, mert gátol Ja a pártunk tömegCefolyasának kiszélesítését, a Pártunk paraszt polititkájának végrehajtását. Ennek a valóságát bizonyítja az, hogy a dol > gozó parasztság ugy látja, mintha a munk'sosztály kiváltságos Jogokat élvezne, mert minden funkcióban döntő súlyban a munkásokat állítottuk be. Sürgősen változtatni kell, mely részben már sikerült is, az értelmiség és az ifjúság felé alkalmazott káder politkánkon. Az értelmiségieket teljesen mellőztük, az ifjúságot pedig nem iparkodtunk bevonni a pártvezetőségekbe. Hogy ezen már részben változtattunk ezt bizonyítja a vez-tőség választásokkal kapcsolatban elkészített statisztikai kimutatás, melyszerint 13 ,^-ban vesz részt a vezetőségben az ifjúság. A'ovábbá bizonyítja az, hogy Jelenleg a Megyei Kádertanács két ifjúmunkást Javasolt a Megye Bizottság előtt funkcióba való beállításra./ A helytelen káderpolitikánkat Jellemezte az, hogy a káderekkel csak fuil cióba való beállítása és a funkcióból való leváltása alkalmával foglalkoztunk. A beállított káderenke a fejlődését nem kisértük figyelemmel. Ha valamilyen problémája volt, amit nem tudott megoldani nem siettünk rögtön a segítségére. A nehézségeik leküzdésére konkrét segítséget nem adtunk, aminek a következménye az lett, hogy az ellenség hálójába került. Mint x ,pl, Miskei László, Kálmán János, Pál Sándor, Pirók Istvá esetei stb, em foglalkozott a Megyei Pártbizottság és ezen belül a Káderosztály"a káderek megismerésével, nevelésével és tanulmányozásával. A Megyei Pártbizottság kapcsolatai a káderekkel csak formális volt, A káderekkel való egyéni foglalkozás vonalán, bár mutatkoznak már komoly eredmények, ezt bizonyítják az osztályvezetők és a politikai munkatársak, a JB. tagokkal való oglalkozásai, azonban mind ez még nem kielégítő, mert az utóbbi időben el lett hanyagolva. A pártiskolát végzett elvátrsaknak a fejlődését nem kisértük figylemmel, HincsBnek az elméleti tudásukhoz mérten kellően kihasználva. Az ilyen elvtelen kádermunka következménye nem/is lehetet más mint az a nagy mérvű fluktuóció, ami megmutatkozott a'líegyei Pártbizottság területén. Pléda erre az Acélgyár, ahol 2 év alatt, ma az 5-ik titkárunk van, továbbá a bgyarmati VB. ahol lév alatt háromszor volt tiká* csere. A Megyei Kádermunkánk egyik komoly hiányossága volt az elvi irányi tás hiánya. A káderfeladatainkat legtöbbször kampányszerűen oldottuk meg, Pl. tartalékos tiszti tanfolyamra vaéó előkészítés, továbbá a megyei tanácsba való előkészítés stb. Mindezek abból eredtek, hogy nem tartottunk rendszeres káderaktiva értekezletet, ahol megfelelő elvi irányítást adtunk volna az elvtársaknak, s hosszúbb időre megszabtuk volna a feladataikat. A Megye Bizottságot nem nyújtott segítséget és megfelelő elvi irányi-