MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-07-04 31_a/19. őe. - 19/104

a javaslatokhoz nem szóltak hozzáf A határozati javaslat nem szab meg határidőt, nem ad meg felelőst és ez a véleménynyilvánítás és nem javaslat. Hangsúlyozni kell, hogy a többi szervek is vigyzázanak arra, nehogy szaladgálás legyen, ha az elvtársak nem látják a fontosaági sorrendet, amit csak tervszerű, munkával lehet tudatosítani, akkor a szervek nem érzik a munka fontosságát, vagy pedig az elbizakodottság. Az ellenség munkája kijött, hogy az alapszervezetek nem veszik észre a módszereit, a támadás irányát és hogy milyen módszerrel kell az ellenséget háttérbe szorítani. Az, hogy a külömböző szerveket a megyei tanács sem tudja irányítani kellőleg, politikailag - itt is megvan, hogy rendeleti utón megy az irányítás, aminek az ilyen dobolások az eredményei, A megyei tanács is alaposabban nézze meg, ha valamit kiad és figyelmeztesse a hibákra a szerveket. Héra tapasztalatcsere kampányról van szó, de 1-2 jegyzőnek, le kell küldeni, hogy milyen hibákat követtek el,vagy milyen ereaményeket értek el. Nem ártana ezt közvetlen politikai vonalon a MB vonalon is megcsinálni. Az állami gazdaságok és t.sz.cs.-k kérdése: Itt alapvető hiba lesz a vezetésben. Megnéztem két állami gazdaságot, ezek valósággal szervezetlenül végzik a munkát. Pl. vannak területek, ©miket a Földhivatal az állami gazdaságnak adott és ezzel nem törődnek, azután nem tudják, mit jelent a szocialista szektorok élenjáró szerepe a termelésben. Javasolnám, hogy ezzel kapcsolatban a felelősséget vessük fel és hozzunk határozatot, hogy ezek munkáját hogyan javitsuk meg. A rémhírterjesztés kérdése: Itt nemcsak arról van szó-,hanem felvilágosi i-ó munkáról és az ellenségei szemben keményen fel kell lépni. Kapjanak el egy pár áruhalmozó kulákot, vagy klérus befolyása alatt állót és ezt hasznosítsák. Mi hozzuk fel a szervektől lentről a híreket, sem a rendőrség nem reagál rá és nem jelenti sem a Défosz. vagy a Mezi , Ezeknek a szerveknek tudniuk kellene, hogy a munkájuk igy szükkörü. Ezt a kérdést igy kell felvetai élőt ük. Toldi János: Hegállapithatjuk azt, hogy különösen a legutóbbi jelentés alapján, hogy a mozgósítás eredménye megvan. A befutott jelentés a 3 járásból csaknem 70 ;í-os átlagot mutat, A szécsényi és salgótarjáni járás van lemaradva, de már javulóban vannak. Egyik szempont, hogy az aratást szorosan összekapcsoljuk a begyűjtés kérdésével. Döntő hibát látok ott, hogy az egyes állami szervek nem gazdái a feladatoknak. Pl. a MEZIG, aminek irányítani kellene, hogy a brigádok hivá menjenek, - nem fogja össze a területet. Operatív bizottsé. ülésen erre a kérdésre rá kell menni. Meg kell határozni, ki legyen ennek az irányitója, Gerst elvtárs foglalkozik a jegyzők kérdésivel, A jegyzők nem tekintik ezt a munkát az ő feladatuknak és elmennek haza délután 4 órakor. A párttitkárt fogja minden szerv. A jegyző ugy gondolja, hogy ez nem az ő feladata, A párttitkár mellett egyénileg felelőssé kell tenni a jegyzőt a lemaradásért. Fel kell számolni azt a fejletlenséget, ami a járásoknál van. Beosztanak mindenkit a járásban, még az adminisztrátort is. lesz most nekik 10-15 aktívájuk és ha a JB-n nem lesz bent senki, akkor nem lesz aki irányítson. Javasolnám, hogy a JB ülésre menjen ki egy elvtárs a "i-tól, de nem azzal a céllal, hogy 6 tartsa meg az ülést, hanem hogy a helyes szempontokat megadja, "avasolom, hogy a pásztói járásba Dénes elvtárs, bgyarmati járásba ^elemen elvtárs, szécsényi járásba Dvorak elvtárs, rétsági járásba Kudela elvtárs és a salgótarjáni járásba menjen ki, •/•