MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-07-04 31_a/19. őe. - 19/95

- 6 ­elvtársakat műnkéjukban. Itt megint példaként kell meg­említeni az acélgyárat. ; i-t az acélgyárat hozom fel mindig, mert az őszi oktatás alapja az acélgyári jó ta­pasztalatok meghonosítása lesz. A kezdet kezdetén külö­nösen nagy ne} okozott a jegyzetkészítés, A mi állsápontunk az volt, hogy ne kényoaeritsük az elvtársa­Ica* a jegy -zitésre.'*. st-irjáni acélgyárban nem néz­ték tétlenül ezt a dolgot és nem hagyták a 3egyzetkészi­tást az elvtársak saját aktivitására, hanem rendszeresen foglalkoztak a jegyszetkoozüés módszerével és később az elvtársak jé, sőt meglepően jő jegyzeteket készítettek. Az acélgyári Pártbizottság minden tagja aktivan belefolyt az oktatásba ás komoly, közvetlen segítséget adott az elvtársaknak. Az oktatási munkát nem egyedül az oktatási felelős munkajának tekintették, Ennél az üzemnél hoztak létre a szemináriumok önkoi'iaányzaT , lyek működésé­nek eredménye volt, hogy & terült ke, kot tisztáz­ták ós megakav ták a lemorzsolódást, líyugodt lelki­ere ttel elmer. ogy önnek következtében a sze­mináriumok lemorzsolódása teljes egészében megszűnt. Azt csinálták, hogy ha egy elvtárs nem jelent meg a szeminá­riumon, akkor az önkormányzat 3 tagja elment hozzá, meg­kérdezték miért nem jeleit meg, elbeszélgettek vele és ez biztosíték volt arra, hogy a következő szemináriumon már megjelent. Hagy segítséget adott a pártbizottság az elv­fsaknak olyan formában is, he, /énileg elbeszélget­tek a szemináriumi halig; tőkkai, a felvetett problémákat tudták általánosutajii és a hiányossá '-okát ki tudták kü­szöbölni. Itt kísérletezték ki a T>ropH;;anda-3seminárium módszerét is. Kiszélesített.k ezen keresztül a szeminá­riumi előadókkal való közvetlen foglalkozást, A prop,sze­minárium lényege, hogy egy héttel, va t r 3 r 4-5 nappal a sze­minárium előtt síierainárlur en összehívták az előadó­kat, megtartották részükre az előadást, kiemelve a főbb szempontokat és ott mindjárt be tudták épiteni az elő­adásba az üzemek gyakorlati életére vonatkozó problémá­kat. Ez biztositék volt arra, hogy az előadók jól felké­szülve mentek a szemináriumokra. A propaganda szemináriu­mon tisztázták a felmerült probl ea igy az előaátt dók már nyugodtan, mahabiztosan állhattak ki, mert minden kérdés tisztázva volt. Ennél a kérdésnél hibaként fel kell emlitenem, hogy kez­detben nem voltak ilyen jók a sganda szemináriumok. Kezdetben az előadás anyagát a Pártbizottság kidolgozva adta oda az elvtár3akaak és ezzel elvette az elvtársak önállóságát. Ez nem serkentette az elvtársakat, hogy ön­állóan dolgozzák fel az anyagot. Ugyanitt kell raegjegyez­ni, hogy sokszor elvi téveaések is csúsztak az anyagba. Erre a hibára felhívtuk a figyelmét Szabó elvtársnak, me­lyeket közösen kijavítottak és a Pártbizottság ma már 1­rásbeli se^tséget nem az elvtársaknak, hanem konzultá­ciókon, propaganda szemináriumokon adjak meg a támogatást munkajukho:. Ugyanígy elmondhatnánk az ti ./ári kérdést is, A VB el­lenőrizi itt a szemináriumokat, de nem foglalkozott külön a szemináriumvezetőkkel, nem adtak részükre olyan támoga­tást, nint amilyenre s lett volna. Ugyanezek a kérdések megnyilvánulnak a falusi szemináriu­moknál is, Eeoegen a JB eléggé ellenőrizte a szemináriu­mot, sőt az elvtársak maguk is tartottak előadásokat. •A

Next

/
Thumbnails
Contents