MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-01-10 31_a/16. őe. - 16/4

nok, a Szilágyi, ezeknek a kaséban volt a város vezetéee. Következetes osztályharcos lehetett-e az ilyen? félre tudták rinni Pártunk politikáját. Milyen harcok folytak a VB-ban, Magában aa acélgyárban, Kaga a MB la küzdőtér volt, így egészségee politikai vezetést, ilyen körülmények között nen lehetett vinni. Kagy Ferencéktől, Pfeifféréktől, vagy a Jobboldali szociáldemokratáktól lettek ezét bektildve. Faládavolt aa imperialista ügynökökön keresetül belülről megfúrni, ssétezednl azt aa erőt, ami országos viszonylatban la példamutató. Stíaek nyomai moat meglátásának. Szt mutatja, hogy nekünk komoly harcot kell folytatunk. Komoly éberség és ellanőrzés szükséges az egéaz vonalon és felszámolni az ellenség munkáját. Bea kell i

fnf*»«4

t hp^y a MB fclelÓBaéso ebben m. kéydé

ab

an fokozottan fennáll.$

* a kisiparosok, kiekeres:.-.''- ; • ~:.:a-. :<£, "Sklcor Sfl MM ne;:; LBstl *1 volna fel. A MB-nál is mutatkozik, hogy ezt a kérdést nem fogták meg eléggé. Lehet, hogy felfigyeltek dolgokra, de nem tulajdonítottak jelentőséget. Bem értették meg aa elvtársak, hogy-most nem likvidálásról, hanem a kereskedelem korlátozásáról van azé. Kereskedelem vonalán ugyanezt kell nézni, ami fennáll a mezőgazdaság szocializálásánál. A nagybirtokokat miért nem államosítottuk? A magánszektor fennáll a mezőgazdaságban? A kérdéssel kapcsolatban-lsmételten rá kell, hogy mutassak Gerő elvtárs beazédéré, amit a most lezajlott államosítással kapcsolatban a vállalatvezetőknek mondott. Kiért mondotta est Ger6 elvtárs? Hl máról-holnapra államosítani tudjuk az összes kereskedelmet? Bem. mert nincsenek meg a lehetőségek. Ztt utalnom kell Sztálin elvtárs mondására és meg kelfl említenem azt a konkrét példát, melyet elmondottt Egy klsiparoa tönkrement, gyárba került dolgozni. Arra gondolt, hogy majd összegyűjt pénzt, amin újra kezdheti az üzletét. Később látta a nagy kizsákmányolást és már-már lemondott erről. Azután pedig ő is oeztályharooasá vált. Megváltozott körülmények között változik meg az emberek tudatat de ehhez idő kell. Mikor mi bárhol, a pártmunka különböző területén járunk, mindig ki kell értékelni az ott fennálló viszonyokat politikailag, gazdaságilag. Be járjunk csukott szemmel. A K

B magat

artását •iavt«ttg

t hogy jattá* u « mi~ nisatériumŐEból és a különböz3"TFV-kat hozták létra. Bem gondoltunk arra, hogy történhet ilyesmi, ami durva elhajlás, a mi fértünk politikájától. Baért tudott erre rámutatni fferő elvtárs, mert a gazdasági és politikai fejlődés jelenlegi körülményei igy határozták meg. Szerepe van ebben a politikai helyzetnek, amit a felszabadulás óta a liberális, és a bizonyos fokú puhulás eredményezett* Az országos nagy kérdéseknél, mikor központi feladatot meg kell oldani, feljöttek azok a hibák és sokszor ugy kellett keresztül nyomni a kérdést agresszióval. Pl. a Szabad Ifógrád előfizetést vagy a tervkölosönjegyzéet az acélgyárban. Bem tudatosítás előzi meg a munkát, nincs egy mélyreható politikai nevelés, ami szükségszerűvé tette volna nálunk is a fejlődés menetét. Az ellenség a Pártba beépülve lefékezte, gátolta ennek a munkának a kifejlődését. Bekünk nemcsak a külső megnyilvánulásaiba gyakorlati ssemmel kell nézni, hanem politikailag is. Itt húsza alá ÖerŐ elvtárs, mikor azt mondja, hogy fenntartjuk a kézműipart. Ml kommunisták nem Ígérünk olyat, amit nem ssaadékozunk betartani. Bem szakadhatunk el a tömegektől. gjtóék C0in«lták ag

t

f hogy wKwdtwt dll—naieatflr, Jímm j*« lenti, hogy fii nem segítjük elő a szövetkezeti kisipar fejlődését. Ugy hiszem, elvileg is, politikailag is rámutattam az elkövetett hibákra a községesitésekicel kapcsolatban. Baért tértem rá részletesebben, mert a KBB-nek a határozata volt, mikor ez a kérdés a KEB előtt szerepelt és a határozat az volt, hogy a MB tárgyalja át ezt a kérd at. Szeretném, ha az elvtársak ehhez a kérdéshez elvi vonatkozásban is hozzá-