MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-05-30 31_a/18. őe. - 18/53

•V- öö Toldi Jánost Ha a kiértékelést nézzük, a legelső kérdés a tervszerűség kérdése. Meg lehet állapítani, nogy a brigád ezt a kérdést helyesen hozta ki, Hogy mennyire tervszerűtlen a mi káderpoltifcánk, azt bizonyítja as is, hogy bár megyénkben egy időbon több mint 100 elvtárs van pártiskolánis a városi Járási saervek hiányosak és egyetlen egy elvtárs sincs még beállítva. Ha tervszerűen megy a munka, ennek nem lőtt volna szabad bekövetkezni. Lü^utatkozott. hogy 1945-től kezdve nem mentünk.le alapos kadermunkát végezni. Azokkal az emberekkel foglalkoztunk, akik a felszínen mozogtak, de mélyreható kád ármunkát nea végeztünk. Ennek következménye az volt, hogy itt Salgótarjánban az ellenség 1945-ben mivel Pártunk mar döaiő politikai tényező erő volt - igykezetett befurakodni a Partba, funkciókat vállalni és hosszú ideig • f

bben a munkában éppen elég magas funkciókban bennt voltak, n is káueros voltam elég hosszú ideig és a káderekkel való egyéni foglalkozás terén nem végeztem munkát. Ilióta a felülvizsgálat megtörtént, akkor láttam meg. hogy kell foglalkozni a Kádi rekEeLJellemezte káderpolitikánkat az, hogy nem fejlődésben néztük meg az embereket és l-l kádertánacs elé berendeltük az elvtársakat nem azt néztük meg, hogy fejlődőképes, hanem^ hogy milyen hibái vannak. Akár az ipar, akár a mezőgazdaság vonalán beállított kád rekkal való egyéni foglalkozasunk is igen gyen ge volt. abbén az utóbbi időben sin< lényeges változás.és naVulás, amit a feladatok meg is követel nekJlaga a káder osztály, is es a Mb. nem tekintették kollektí munkának a kádermunkát. Maga a káderosztály a feladazokat aktivák hiányában mgyeiül akarja elvégezni. Mem megy-még az elvit irányítás sem a kádormunkaban megyénk területen. Ehhez hozzájárul as a hatalmas] fluktuáció, ami jellemezte a Nógrád Kb. munkáját. Ami a paraszt kérdést illeti, valóban nálunk is íiMm igen hosszú idgn kerezstül mi is téves felfogásban voltunk. Mi megyénket ipb.ri megyének tekintettük és mikor egyszer fennt voltunk a iLzpotnban, akkor hivták fel a figye. műnket arra, hogy amellettt,"hogy ipari megye vagyunk, -döntő részben mezőgazdasági jellegű a megyénk'és nekünk a parasztp . politikával behatóbban kell foglalkozni. Ami a tpmegszervezetek vonalár-a jellsmző volt, nem csak az, hogy kádereket arra a vonalra nem vittünk, hanem a tönegszorveseteknel ha jó kád rt találtunk, azt kivettük onnét es pártvonalra .állítottuk be. Ez annak az oka, hogy pl. a Szab. Harcos Szövetség és MSZT. részb a polgári elemek Kéziben van,-azutan a tankerületi igazgatóság. A bányász kérdést igy nem tudom magamévá tenni, hogy a MB.nilyen vélemény alakuLSiK volna ki. i a legegészségesebb az ami a L!$. belül van. mert egészséges volna, hogy ha a megfelelő számban képviselve volnának alti*, belül a gyáripar területéről és a parasztság is. Ilyen hangulatot nem tapásztalmat, hanem inkább most foglalkozunk behatóan a bányász kérdéssel. Még azt sem mondhatjuk, hogya bányászok politikai ténykedését túlbecsüljük* fifíami^lto ban az ellenség jobban tud dolgozni és a Dórdemagógia előtér be lépett. Azok a javaslatok, amiket az elvtársai felvetettek, ezek nagyon helyes javaslatok ós föltétlen nekünk a MB~en:ezekete a javaslatokat még alaposan át kell nézni és át kell tárgyalni és kádérpolitikiánkban változást kell eszközölni, na kádereket nevelni akarunk, akkor a munkamódszerünket meg kell változtatni. Kidolgoztunk egy munkatervet az egyéni foglalkozás koréésében, de ugy larom, hogy csak terv marad, íia nem változtatunk munkamódszerünkön.