MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-05-09 31_a/17. őe. - 17/110

- 2 ­kihatott az Iparban foglalkoztatott dolgozók szamának emel­kedő aóre is* Az első negyedévben 27*000 fővel emelkedett a munkáslétszám, bevezettük a két éves tanulási időt. ami nagy mértékben szolgálja az uj ipari káderek fejlődését és rövi­debb idő előtti munkábaállltását. A nagyiparban összesen • 13*400 iparostanuló szabadult fel az év első negyedében és ebből 5*300 van a vaai^arbaa* Megállapítja a kimutatás, hogy hogy alakult az órabérek aránya a termeléshez viszonyítva. Az átlagos órabérek a gyáriparban 7*7 i^-al emelkedtek, mig a létfenntartási költségek változatlanok maradtak. A termeié-* kenység az iparbans mezőgazdasági ipar nélkül 102.2 yí-ra emelkedett. A nehézipar termelékenysége alacsonyabb az 1949* éves decemberi havi erediaén nél. As aeélg, ár dolgozói 1949* első negyedévében 3072 létszámmal, ami ebben az évben 3561­re emelkedett, vagyis 116 >*-ra tonnában 1949-ben elő volt 1­rányozva 11.180 tonna, ezzel szemben 1950-ben 13*664 -onna. 1949* első évnegyedében a teljesítés 108.9 r- volt. 1950.­ben a felmernélt előirányzatot 111.3 £-ban teljesítettük tul. A selejt százalék az acélgyáron belül romlott, átlagos se­lejt tavaly 1.36 C A volt és lüoet 1.43 #-ra emelkedett. Szén a téren sok a tennivaló. Emelkedett a termelékenység Is, ami ha nézünk egy tételből 100.-Ft.-ra eső termelési értékre ta­valy 16 .-Ft volt és most ez 12.-Ft.-rt . csökkent le, de as órabérek nem csökkentek, tehát a termelékenység emelkedett. Az acélgyárban 1949-ben az átlag órabér 2.74 I ? t. volt és most 3.12 Ft.-ra emelkedett. A gépgyárnál 1947-ben havonta 900.000 Ft. értékű árut gyártottak 500 főnyi létszámmal. 1948-ban 600 lett a létszám, 1,100.000 Ft. értékű árut termeltek. 1949-ben 1128 főnyi létszámmal 2,400.000 Ft. értékű árut te* meltek, 1950. márciusban kevesebb létszámmal, mint 1949-ben 4,411.200 Ft. értékű árut gyártottak, vagyis majdnem 100 JÉ-eX termeltek többet, mint tavaly. A starjáni üveggyár 1947-ben 1260 dolgozó évi 11,343.000 Ft. értékű átüt állított elő, 1948-ban 1275 dolgozó 25,990.000 Ft. értékű árut termelt. 1949-ben 1488 dolgozó 40,380.000 Ft. értékű árut g/ártott. A zagyvapálf alv; d üveggyár 1949-ben 664 dolgozó 863*800 m z árut gyártott, ezzel azemben 1,086.000 m z üveget termelt 622 dol­gozóval. A starjáni gépgyár 1949* első évnegyedében csak asstal-tüaholybol 6743 darabot készített, 1950. első évnegye­dében 16.257 dar bot. A létszám emelkedett a gépgyárban, ta­valy 584 dolgozó volt, jelenleg most 958 a dolgozók létszá­ma. As átlag órabér 2.84 Ft. volt, a gépgyárban, ami magasabb mint as acélgyárban, 1950.-ben az órabér 3*67 Ft.-ra emelke­dett. Ez felülmúlja az acélgyárban fizetett órabér összegét. A bánya továbbra is deficites üzem, ahol 100.ft-ra eső kia­dás a rezsi költségen kívül 98*42 Ft, ami 1.17 í'-al jobb a tavalyihoz viszonyítva. 100.-Ft.ra meg mindig 110.12 Ft. esik de ez is jobb, mint a tavalyi, mert akkor 113*27 Ft. volt. Bottyán Istvánt Itt bizonyos csalás van* focbt Gondolták, hogy összekeverik a kazári es újlaki szenet és két forinttal drágábbon adták el, ezzel lerontották a jő szén minőségét. l/vorák Józsefi A starjáni szénmedencdben ez nem ujkeletü dolog, mindig kénytelenk voltak a szenet igy megjavítani. Bottyán István: Iíincs erre szükség, mert a villamos erőmüvek a gyenge minő­ségű szenet is fel tudták használni. Dvorak Józsefi !?_„•_ így műszakra eső összteljesítmény volt tavaly 7.3 q mo *t^ . J*

Next

/
Thumbnails
Contents