MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-03-08 31_a/16. őe. - 16/162

- 12 - ÁJ őri intézkeuésnek tekintik. A tömegektől való elszakadásnak ez igen komoly hibáját mutatja ez is és alkalmas arra, hogy az osztályellenség befolyását segitse elő a Párt soraiban és elaltassa a forradalmi éberséget, ahogy ezt a Központi Vezetőség határozata megállapitja. Az üzemi pártszervezetek taggyűléseinek egyik hiányossága az, hogy igy, ami a Központi Vezetőség határozata szintén kitér, hogy magas állami vagy gazdasági funkcióba küldött elvtársak elszakadnak a pártélettől, s|j5t a- pártszervezetet alárendelt, hivatali szervvé akarják lefokozni. Ez kijött az acélgyári taggyűléseknél, vagy az egyes hivatalai pártszervezeteknél vagy adminisztrációs üzemi pártszerve-, zeteknél. . Itt kell megemliteni azt a •.jobbo

ldali szociáldemok

rata megnyilvánulást is, hogy'lebecsülik.a Párt vezetőszerepét és a Párttól való függetlenedés és a szakszervezetek önállósága jön ki, hogy a szakszervezeti vezetők a taggyűléseken nemigen

k

szólnak hozzá, ügy érzik, hogy ez a pártszervezet ügye és ez a pártfunkconáriusökhoz tartozik. A Párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulásának veszélye mutat• kőzik abhan is, hogy nem tartják be Pártunk Központi határozatait és egyes kérdésekben eí^re^karnak rohanni anélkül, hogy megvizsgálnád, hogy ott a tömegek tudhluTu^'btHiiqJ

égí&frl, kú ve

tni és megvan-e már az adott helyzet^ ennek a végrehajtására es ez mutatkozik meg, amikor a • t.sz.cs.-k létrehozását erőszakolják. Persze felvetik azt is, hogy a Központi Vezetőség határozatában arról beszél, hogy teljesen az önkéntesség alapján lehet csak t.sz.cs.-t alakitani, és ezért az örömüket fejezik ki, de arról nem beszélnek, hogy Központi Vezetőségünk határozata a mi pártvezetőink elé megszabta, hogy ebben jó példával járjanak elől.. Aa ellenség betörését jelenti az is, hogy a titkárok és a vezetőség gazdátlanul hag^a az egyes feladatokat, arról beszél, hogy úgyis le lesz vált

va, miért dolgozzon ő és nem törődik a dolgokka-i. vagy -paciig előfordul, hogy egyes kiskirályok, vagy rosszul dolgozó vezetők, akik erős kritikát kapnak a rossz munkájukért, arról beszélnek, hogy nem érdemes pártvezetőnek lenni, mennyit dolgoztunk önzetlenül /egyik-másik elég jól összeszedte magát/ és most az a köszönet érte, hogy állandóan támadnak bennünket, semmi sem jó. Persze a távolabbi célja itt az, hogy továbbra is ő maradjon meg a vezetőségben, mert ez kitűnő.lehetőséget adott neki ahhoz, hogy a falu felett diktáljon, vagy a saját egyéni érdekeit tartsa, szem előtt. A taggyűlések hiányossága volt az is, hogy igen kévését beszéltek a párts

zervezet belső munkáj

áról és ellaposodott a személyi kérdésekb

en :<ETe

in. beszélnek az eredményekről;—csak a hibákról. És itt még cgy-""s*zer meg kell emliteni az egyik valóban nagy hiányosságot, hogy megállapították a hibát, de nem foglalkoztak a kijavításával sem a tagság, sem a vezetőség nem foglalkozott, nem mutattb&ib utat a hibák megszüntetésére. A befelé fordulás abban is mutatkozik, hogy a termelés k

érdésével alig foglalkoznak, jisaig falun pedig egyáltalán nem. A kommunista példamutatásról nem beszélnek, . küsréve ^átraszőllőst, ahol egy esetben a titkárt megbírálták a beszolgáltatás miatt, nem beszélnek arról, mi a kommunisták feladata a szántásnál, a vetésnél, vagy az üzemi munkájában, hogy azt hogy végzi el és elsősorban a vezetőség. Április 4-től,a felajánlásokról jóformán alig esik szó. Hiba mutatkozik abban is, hogy a Központi Vezetőség határozatának a végrehajtását túlságosan szerv

ezeti feladat

nak tekintik és az agitációs, a kádermunka az teljesefl. .el van maradva? ilyen kampányszerűen végzik feladatukat, nem tudják munkájukat egyszerre több vonalon vinni. Még igy a szervezési munkában is mutatkozik hiányosság az előkészítésnél. Pl. Somlyó-bányán, ahol nem jól készítették elő a bányász pártszervezet.taggyűlését, a 200 tagból 18-an jelentek meg. Általában