MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-11-09 31_a/21. őe. - 21/49

-s*1 Ha figyelembevesszük megyénk területén Pártunk szociális összetételét - azt látjuk, hogy párttagjaink között az egyénileg dolgozó parasztok csak 8.5 %-ban vannak képviselve,^ a TSZCS, tagok 1.2 S_ban, a mezőgazdasági munkások 2.6 -/í-ban. Hasonló a helyzet a tagjelölteknél, ahol az egyéni dolgozó parasztok csak 12 %-ban, a TSZCS, tagok J) S-ban, s a mezőgazdasági munkások 5 »-ban vannak képviselve. Ha falusi vonatkozásban a dolgozó parasztok felé értékeljük P»rtépitésünket - megállapíthatjuk, hogy ezen a téren nem hajtottuk végre Pártunk Központi Vezetőségének határozatát, mert az 1949 évi .előirányzatnak csak 60 %-át teljesítettük eddig. Beszámolóm elején azért kívántam megyei vonatkozásban képet alkotni Pártépítésünkről, hogy az egész MB lássa, hogy milyen komoly feladatok állnak előttünk ís, hogy milyen nagyok a hiányosságaink. A felsorolt hiányosságok egyben megszabják a mi Pártépitésünk tobbi feladatait. Rákosi elvtárs az október 27-i KV ülésen megszabta f, ;ainkat, amikor azt mondotta „Nekünk újra előtérben kell állitani a tagfelvételt, Pártunk növekedésének kérdését. Változtatni kell elsősorban a falun, ahol a középparasztok éegjobbjainak a Tártba való felvételére is irányt kell venni. Az utolsó két évben ezrével tűntek fel az olyan köpépparasztok, akik bebizonyították, hogy hü támogatói népi demokráciánknak, élenjártak a termésbeadásban, a kölcsö: lésben, a szerződések betartásában a tanács választásoknál és akiket a falu szeret és megbecsül. Ezekre is irányt kell venni, annál is inkább, mert ők is irányt vesznek Pártunkra. Ez természetesen ne jelentse azt, hogy a termelő csoportok, i állomások, iami birtokok legjobb dolgozóit visszaszorítsuk, - de jelentse azt, hogy kijavitjuk azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt két esztendő folyamán a középparasztsággal szemben ezen a téren elkövettünk." Rákosi elvtárs szavai irányadók kell, hogy legyenek Pártépitésünk további munkájában és irányt kell venni - mint mondotta Rákosi elvtárs" a termelésben kitűnt ifjak és nők, a technikai értelmiség és az épitő munkások legjobbjainak bevonására és Pártunkba. És különösen az építőipart kell nekünk súlypontként kezelni, ahová az utóisó évben több száz és ezer ifjú és nő vonult be és ha ezen a téren nézzük Pártépitésünket - komolyak a lemaradások pl. augusztusban megyénk területén, az építőiparból mindössze csak 8 tagjelöltet és 3-tagot vettek fel. Még rosszabb a helyzet szeptember hóban amikor csak 4- tagot és 1 tagjelöltet vettek fel az építőiparból. Figyelmeztetőként kell, hogy álljon előttünk Rákosi elvtárs szavai, hogy „ha nem tudjuk a jövő őszig falusi szervezeteinket a középparasztság soraiból 10,1.000 uj taggal illetve tagjelölttel felerősíteni, akkor aligha birjuk végrehajtani a falusi szocialista épitésnek azt a nagymérvű fejlesztését, amit tervezünk." A mi TSZCS, fejlesztésünknek is egyik akadályozója az volt, hogy a dolgozó parasztság és főleg a középparasztság között a mi gyökereink vékonyak. Ha mi ko«olyg gondot forditunk a Pártépitésre és a MB kollektív munkájává tesszük, - komoly változásokat tudunk elérni, mert a mi Pártunkat a dolgozó parasztok szeretik. Ezt megmutatta a békekölcsönjegyzés, a tanácsválasztás is, amikor megyénk területén pártonkívüli népnevelők százait tudtuk mozgósítani és büszkén végezték a Párttol kapott feladatokat. •/.