MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-10-27 31_a/21. őe. - 21/10

- 4 re3szus előkészítésének munkájában, hogy ne hagyjuk elveszni, hanem rádió szemináriumok hallgatására vonjuk be őket. ügyszintén be kell vonni a pártönkivüliek minél szélesebb rétegeit, a tömegszervezetek által szervezett előadássorozatokra és különös hangsúllyal községekben a Szabad Föld téli estékre, amely jól bevált oktatási formája a pártonkívüli dolgozó parasztság nevelésének. Ezeket a Szabad Föld Téli estéket a Megyei Tanács népművelési osztálya szervezi a járási és a helyi tanácsokon keresztül. Természetesen ezt a munkát a Pártbizottságoknak ellenőrizni és támogatni kell. Ugyancsak fontos gondot forditsanak az elvtársak az üzemekben a természettudományos előadások jó megszervezésére. November 1-vel a Járási és a Városi Pártbizottságok is kezdjék meg a szervezett tanulást a már kiadott anyagok alapján. Különösen aláhúzom és felhívom a figyelmet a bányászok és ezenbelül a vidékről bejárók oktatására. Az elvtársak helyileg, konkrétan nézzék meg, hogy milyen tudják biztositani a bányászok megfelelő oktatását. Különösen fontos, ez, mert tudjuk, hogy az elmúlt esztendőkben mennyire elhanyagoltuk a bányászok politikai nevelését. Befejezésül kell még egy pár szót beszélni az agitációs munka kérdéséről. Annak ellenére, hogy népnevelőink, agitátoraink a békekölcsön jegyzés és a tanácsváiaaztások agitációs munkájában általában megoldották a Pártunk által kitűzött feladatokat, melyet elért eredményeink világosan bizonyítanak, mégis meg kell mondani, hogy agitációs munkánkban, módszereinkben alapvető hiányosságok vannak.. A Politikai Bizottság az elmúlt napokban tárgyalta a Hagybudapesti Pártbizottság egitációs munkájának az alapján az egész ország pártszervezetcinek agitációs munkáját. En nem kivánom ezt a kérdést részletesen ismertetni, mivel a P.B. határozatát megjelenése után külön napirendi pontként ugy a MB, mint a Járási és Városi Bizottságainknak meg kell tárgyalni. Csupán egy pár szempontot kivánok felvetni, amelyet Laka-tos elvtársnő az országos értekezleten előttünk ismertetett. A P.B. megállapította, hogy az agitációs munka a pártmunka legelmaradottabb területe. A gyengeségnek alapvető oka, hogy a Pártbizottságok lebecsülik a politikai felvilágosító munkát

f amely azt jelenti, hogy nem vonták le a következtetést a Központi Vezetőség február 10-i határozatából, amely fontos feladatnak jelölte meg a Párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítését és kiszélesítését. Megmutatkozik ez a lebecsülés abban, hogy a Pártbizottságok titkárai nem tekintik magukat az agitációs munka gazdájának é3 ezt a munkát központi feladatnak. Ugyanez vonatkozik az osztályok együttműködésére a Pártbizottságokon belül, s különösen a szervezési Osztályra, amelyre általában jellemző az elvont, öncélú szervezés, függetlenül az agitációs munkától. Jellemző ennek a kettősségnek a pártmunkások és a népnevelők szétválasztása olyformán, hogy a pártmunkások , illetve tizesbizalmiak nem végeznek agitációs munkát. A Pártbizottságok titkárai, és osztályvezetői nem segitenek kellőképpen az agitációs érveket és szempontokat állandóan kidolgozni. Fennáll az a veszély, amelyet Rákosi elvtárs megállapított, hogy agitáciánk propagandamunkává válik, agitációs munkák szervezés j-allegü, amely megmutatkozott a választási agitáció folyamán is. Kern elég mozgósitó, nem elég harcos az agitációs munkánk, amely abból is ered, hogy pártfunkcionáriusaink, Pártunk vezetői igen ritkán tartanak nagyobb gyűléseket, különböző előadásokat, vagy pártnapokat üzemekben és falvakban egyaránt. Ezeken nekünk változtatnunk kell. Szervezéssel, vagy propagandával helyettesíteni az agitációt nem lehet. Sokkal könnyebb szervezni, mint felvilágosító munkát végezni - mondotta Lakatos elvtársnő. Az agitációs munka fentemiitett hiányosságai, amely csupán egy-két kérdést vetett fel, nem kis mértékben az agitációs osztályok hiányossága is. iltalában megállapíthatjuk, hogy az agitációs osztály nem dolgozta fel kellően a tapasztalatokat, nem juttatott rend'/.