MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-10-25 31_a/20. őe. - 20/244

- 2 Ós a határozatokat még világosabban, még részletesebben kell az elvtársaknak elmondani, mert az a tapasztlat, hogy a feladatok nem egészben, hanem megcsonkítva mennek le a járási, de különösen az alapszervezetekhez. Nézzük meg, hogya tudtuk azt a bizonyos váltót, va&yis a fordulatot az agitációs munkánkban átváltani a békekölcsönjegyzésről a tanácsválasztásokra. Véleményem szerint ezt a fordulatot mi jól hajtottuk végre. Ehhez a fordulathoz hozzájárult a Megyebizottság kibővitett ülése, 13 ülés után a titkári értekezletek és a két népnevelő értekezlet, különösen az, amit a Népfront Bizottságok hiv&ak össze. Ez az értekezlet jelentősen elmélyítette az alapszervezeteink kapcsolatát a lakosság széles tömegeivel. Ami abban jut kifejezésre, hogy mig azelőtt egy évvel egyes helyeken, pl. ürhalom, Nógrádszakái, vagy más községekben is a kommunistáktól idegenkedtek, most mikor meglátták a Párt feldekoirált autóját asszonyok, lányok magasra emelt ököllel kiabálták, hogy '^Szabadság!" Tehát elmondhatjuk^ hogy a népnevelő értekezletek után áz egész megyénk területén a népnevelő nunka és a falu elete pezsgőbbé vált. Beszélnünk kel a jelclő-lista összeállításáról, vagyis a Káflterosztály munkájáról. Itt elmondhatjuk, hogy a mi összeállításunk egy fokkal rosszabb attól, mint amit Rákosi elvtárs a cikkében megállapit. Nálunk sok ellenség került be és nem is volt elég éber a Eáderpsztály vezetője, abban a tekintetben sem, hogy a szécsényi járás káderese, szemelyszerint Bódi elvtársnő rokoni alapon javasolt kádereket tanácsokba is és más egyéb funkcióba is, ami kihatott a választásokra is. De általában véve elmondhatjuk, hogy a többsége azért jó a tanácstagoknak, vagyis a küldötteknek. Ezt mutatják a választási eredményeink is. A ZaderoBztályra speciálisan vonatkozik az, hogy ebben a munkában elhanyagolták a káderekkel való egyéni foglalkozást, és nem kötötték eléggé össze az őszi oktatás, az iskolára való küldések kiválogatását a tanácsválasztások munkálataival. A népnevelő munka

. Népnevelő munkánk az utolsó 2 hét alatt igen sokat fejlődött. Növekedett mennyiségileg a pártönkivüliek és a tanácstagok számával. Ezt mutatják azok a népnevelő értekezletek, amelyek közvetlen a választás előtt voltak, mint pl. Érsekvadkert, ahol 150-en megjelentek a népnevelő értekezleten. Vagy Pásztón, ahol több, mint 20C-an jelentek meg a népnevelő értekezleten. De mutatja Garáb és általában az összes népnevelő értekezletek. Népnevelő munkánk minősége Í3 sokat javult és komoly értékek jöttek fel, növekedett kádereink, az aranykészlet száma, amiket jól felhasználva meg tudjuk velük a pártszervezeteinket és a tömegszervezeteket erősiteni. Azt is elmondhatjuk, hogy a népnevelő értekezletek helyileg szervezettek voltak és komolyan elősegítették a választásaink eredményét,a népnevelők között egészségesen kifejlődött a választási verseny is. A népnevelőink teljesítették pártunk határozatát, minden szavazót általában kétszer lelátogattak. Emellett természetesen voltak a népnevelő munkánknak negatív eredményei is. Elsősorban is, az, hogy nem tudtuk következetesen megvalósítani Rákosi elvtársnak a javaslatát, nem tudtuk a népnevelő munkánkat konkréttá tenni, kevés volt a népnevelőink muníciójában a helyi eredmény, a falun bekövetkezett fordulat, a változások, pl. hogy hány munkást, vagy dolgozó parasztot vittek el a faluból kül nböző állásokba. Hány uj vasekét, vetőgépet, hány lovat, stb. és kik vettek a felszabadulás után. Nem tudtuk kellőképpen tudatosítani, hogy milyen volt a felszabadulás,előtt a falu lakc riak az élete, hány cseléd volt, hány summás. Éa azt se tudtuk részletesen és pontosan feldolgoztatni a népnevelőkkel, hogy miket adott a demokrácia a falu népénc . A másik hiányossága az agitációs munkánknak, hogy nem volt céltudatos