MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-10-06 31_a/20. őe. - 20/169

- 9 A mi munkánkban eddig megmutatkozott a tervszerütlenség és kapkodás, Ezt mutatta a munkák előkészülete, Feladatunk, hogy azt a kxxsax- harci lendületet, arai mest megvan, átvigyük egészen a tanácsválasztásokig és azt végig fokozzuk. Ha azokat az alctivákat, melyeket most mozgatunk, - helyesen használjuk fel, akkor a feladatokat sikeresen meg tudjuk oldani. Szabó József: A békekölcsönjegyzés kezdetén nem volt birtokunkban a penzum, s mikor megfeaptuk, akkor láttuk, hogy az eddigi jegyzésekkel azt nem tudjuk teljesíteni. Rá kellett állni az egész havi keresettel kapcsolatos agitációra, ami sikerrel járt, a dolgozók ennek jelentőségét megértették. Á békekölcsönjegyzést befejeztük és gyűlésen megköszöntük a dolgozók mellénk állását. A mai napon áttértünk a tanácsválasztás munkájára; a tanácBtagjelöltekről fényképet készíttetünk és aláírjuk rövid életrajzukat. A gépekre szintén kistáblákon fogjuk tudatosítani, hogy ezen a gépen tanácstagjelölt dolgozik, s eredményeit is. Agitációs munkánkon keresztül - villám, faliújság, plakát - mozgósítani tfogjuk a tanácstagjelölteket. A munkaversenyt tovább fogjuk fokozni. A gyár elfogadta a tfiósgyőri vasgyár versenykihívását és már" megindult nálunk a 600 vagonos mozgalom.- Az alapszervezetek nem támaszkodnak kellően a tömegszervezetekre, leértékelik azokat. A tanácsválasztás munkájába bevonjuk a tömegszer£=•>> vezetéket. Gyárfás János: Véleményem szerint ez az értekezlet nem tudta teljesíteni 100 $-ig azt a célt, amiért összehivtuk. Elsősorban azért, mert mi bár kitárgyaltuk az eredményeket, a hibákat, de nem értettük meg azt, hogy ezen az értekezleten fordulatnak kell bekövetkezni a tanácsválasztások felé. Aggodalomra azonban nincs okunk. Hiba volt az elvtársakat fel nem készíteni ennek az értekezletnek az anyagára, és kijött az, hogy a járási titkárok sem foglalkoztak mélyen a tanácsválasztás jelentőségével. A titkári értekezleten a járási titkároknak alaposan kell ezzel a kérdéssel foglalkozni; az érdeklődés megvan a tanácsok iránt. Szabó elvtárs ötletei igen ügyesek, ezt máshol is lehet hasznosítani. A tömegszervezetek bevonása kicsit nehezen megy, anélkül hogy_el'ne vennénk önállóságukat. A tömegszervezetek munkája igen ^I4#s, pl. az ifjus'gé, ami a békekölcsönnél is megmutatko^M zott. Falun mozgósitani kell a Béfoszt is a tanaCDválasztással kapcsolatban, az MHDSzt pedig az asszonyok felé. Nagyon helyes, amit Biró elvtárs mondott a népnevelő értekezlettel kapcsolatban melyet a Népfront bizottságok hivjanak ös3ze, ez ki fogja domborítani a tanácsválasztás népfront-jellegét.- Orosz elvtársnak igaza van abban, hogy a középparasztsággal kapcsolatban nem a legjobb a viszony. Mondhatnánk ugy, hogy vékonyak a Fart gyökerei a parasztság között, - a középparasztok közt pedig hajszálvékonyak. Hiba, hogy parasztpolitikánkat nem a lenini hármas jolszÓ alapján vittük. Vannak pl. egyes helyeken elvileg igen helytelen nézetek, mint pl. a politikai kulák. A JB-knak ezt a nem marxista, álbaloldali elméletet fel kell számolni. Ez az értekezlet kissé a kritika és önkritika jegyében indult. Helytelen volna az alapszervezeteknél ugyanígy felvetni a kérdéseket. A titkári értekezleteken döntően az eredményeket kell kihozni, hogy harcos szellemben induljon az értekezlet, lássák a falusi titkárok, hogy érdemes volt dolgozni, mert ezzel egyéni és közös érdeküket is előbbre vitték. Természetesen rá kell mutatni a hibákra is, pl. az elbizakodottságra, az ellenség lebecsülésére, ami a tanácsválasztásokkal kapcsolatban veszélyes lehet. Azokat az elvtársakat, akiket leküldünk, - be kell hivni értekezletre, ahol a feladatokat megkapják. Toldi elvtárs emiitette, hogy a Pártépités állandó feladat, ez