MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-12-05 31_a/15. őe. - 15/97

Azt hiszem, hogy ez a kiértékelés meghozta azt, amiért a sajtó régen harcol, hogy a MB behatóbban foglalkozzon a lap­pal. Dvorak József: Még nyárig az jellemezte a lapot, ha az üzemekben a dolgozók­kal vélemény-kutatást folytatott, hogy a lap regisztrálja az ese­ményeket és sokszor kopirozza a Szabad Népg vagy Népszava cikkeit. Az előfizetők nagy #-ban onnan tevődnek, akik a Szabad llépet olvas­sák és azok arra a megállapításra jutottak, hogy miért olvassák ők a Szabad Nógrádot, hiszen ugyanez van benne. Többször felhivtuk a szerkesztőség figyelmét erre. Lehetetlen neveket, adatokat hoztak és igy a lapot le is járatták. Ezen a vonalon még mindig nincsen rendes kerékvágásban, vagyis ez a vonal még mindig nincs rendesen kiépítve. Lehetne jól dolgozó munkásokat megszolaltán! a lap hasáb­jain keresztül pl. a családi életükről iral. Az előfizetési példány­szám emelkedése nem volt olyan progresszív, mint kezdetben. Nem -volt egészséges munka, hogy igy tel tudtak ugrani, mert nem szerve­zés alapján, hanem erőszakkal érték el, A bányánál 32 féle levonás volt és akkor a Központnak konkrét utasítása volt, hogy rá kell térni az egyéni Előfizetésre, Irányt vettünk az egyéni meggyőzés gtlapján az egyéni előfizetésre. Egy-egy cikk megjelent, valahcgy ugy kellene összeállítani, hogy a lapzárta elő** legalább 24 -ará­val kész lenne ÓB egy szerkesztő-bizottság felülvizsgálná a cikke­ket. Olyan bizottságra gondolok, aki politikai és sajtó szempont­ból is gyakorolná a felülvizsgálást. ^fV/rté\ Kálmán János n> Szabó József! Mrázik János: Hajdú Józsefi Kollektív előfizetés a salgótarjáni járásban van a legtfcbb. jjjjl fff)*** -M«ffe|gw*TiwV "3 ^-h vnwtálr t a aa ujaáflért. A árult hTten kint jártam és kitűnt, hogy későn kapják meg az újsá­got. Ilyennek nem volna szabad előfordulni. Ha át fogunk tér­ni az önkéntes előfizetésre, akkor el is fogják a dolgozók az újságot olvasni. Nekem más tapasztalataim is vannak. Tannak olyan esetek, a Szabad Nógrád k ampánnyal kapcsolatban valóban foglalkoznak különösen paraszti vidékeken. Meg van szervezve, hogy a köz­ségházákra viszik a lapot, a földmivew»zövetkezeteken keresz­tül. Itt kapcsolom a Szabad Nógrád kampányt a Szabad Nép kam­pánnyal. Sok helyen hivatkoztak arra, hogy nem rendelik meg a Szabad Népet, mert a Szabad Nógrádban ugyanaz megvan. Nem látják a megyei újságnak a fontosságát. Sok esetben előfor­dult, hogy jár égy elvtársnak a Szabad Nép, azt mondta, hogy nem rendeli meg a Szabad Nógrádot, mert arra nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy nem tudtuk tudatosítani a megyei poli­tikát. Nagy problémánk, hogy hogyan kapcsoljuk össze az elméletet a gyakorlattal és legtöbb esetben megfeledkeztünk a sajtó sze­repéről. Oktatás vonalán a bgyarmati oktatási konferencián felvetettem ezt a kérdést. Ezen a vonalon is fel kell hasz­nálni a Szabad Nógrádot és népszerűsíteni, mert ez módot ad, hogy a mindennapi kérdéseket össze tudjuk kapcsolni az elmé­lettel. A Szabad Nógrád előfizető létszám elérésével ered­ményt kell elérnünk. • Még mindig probléma, hogy községi viszonylatban elég kevesen olvassák a Szabad Nógrádot, t.sz.os.-nél, állami gazdaságnál. Ebből adódik az, hogy a példányszám csak a tömegszervezetek vezetőihez jut el, de nem olvassa és nem viszi ki a többiek közé. Helyes lesz községi viszonylatban nagyobb mértékben foglalkozni a parasztság kérdésével. Arra a megállapításra jutottam, hogy kevés esetben nem elég bőven foglalkoztunk a parasztság kérdésével. Az előfizetők legnagyobb része az ipari dolgozókból adódik, éppen ezért válik szükségessé,hogy többet foglalkozzunk a paraszt-kérdéssel. ./.

Next

/
Thumbnails
Contents