MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-29 31_a/15. őe. - 15/76

- 8 pelni. Ezt a hatalmas-lendületet'fel.kell használni a munkaverseny, brigádmoz terén. Komoly hiba a bányászok közt, hogy azt mondják, - minek tanuljanak, ők már úgyis bányászok maradnak. A termelésben csak ugy tud valaki jó eredményt elérni, ha tudja, miért kell neki többet termelni, ha lesz politikai öntudata. A munkaverseny és brigádmozgalom terén fontos a felvilágosító munka. Hermann Ferenct Azért nem akarnak menni iskolára, mert nem tudnak gyorsan Írni, azt mondták. Bottyán Istvánt Három kérdéssel szeretnék foglalkozni, a munkaversennyel kapcsolatban. Az egyik a megye elmaradottsága a szocialista munkaverseny szervezésében és magában a versenyben. 2. A Párt szerepe a szocialista verseny megszervezésében. 3. Munkafegyelem kérdése. Rákosi elvtárs nem egy esetben döntően kihangsúlyozta, hogy a politikai munka, a pártmunka értékmérője a termelés. Az elvtársak felhoztak különböző érveket, de nem hangsúlyozták ki, hftgy döntően az a hiányosság, hogy maga a Párt nem uralja a termelés vonalát. Vannak hiányosságok is, amik ezt gátolták. Az ipari munkásság 80 $-a a Pártban van. Elmosódott a munkásosztály és a Párt közti határvonal. Ipari munkásokkal jobban kellett volna foglalkozni. A tagjelölt és tagfelvételt az ipari üzemekben legjobban kivált dolgozók közt kellett volna megcsinálni. A felszabadulás óta tekintettel arra, hogy a munkásmozgalomnak mélyebbek a gyökerei és előtta talán már nehezebb akadályok az egyes kérdéseknél nem voltak. Ez kettős veszélyt jelenti elbizakodottá tette az elvtársakat, .a másik pedig, kényelmi álláspontra helyezkedtek. Ez jelentett kirakatpolitikát, agressziót. Észrevettük a tervkölosönnél. Hiányzott pártmunkánkból a politi'rai tartalom és mikor láttuk, hogy nehezen ment,keresztülnyomtuk a szűk keresztmetszeten, aztán megint csak visszaesett. Másik kérdés, hogy maga a KB nem foglalkozott a termelés kérdésével elsősorban. Mi tettük intézkedéseket, amikor a Politikai Bizottság a termelékenység kérdését és a szocialista munka megszervezésében határozatot hozott és a nagybudapesti pártbizottság és maga lakosi elvre és Kovács elvtárs foglalkozott ezzel, az üzemek ráálltak erre a kérdésre. Foglalkoztak ezzei a kérdéssel, vállaltak feladatokat, de ezek csak fentről megszervezett határozatok voltak, a széles munkástömegek nem voltak aktivan beínnva. A határozatok javarészét végrehajtották, de agresszió folytán és nem nevelésen keresztül. Ebben a kérdésben jött egy csomó olyan szervezési kérdés, ami gátolta ezeknek a végrehajtását. Vannak olyan üzemek, ahol a gazdasági káderek elszakadtak a Párttól. Veszélyt jelentett, hogy Pártunkban nemigen akarnak az aktivák pártvonalon dolgozni, de minden további nélkül akarnak gazdasági vonalra menni. Hem véletlen, hogy az acélgyárban az üzemi háromszögnél ez kialakult. Petőfibányán lehetetlen viszony alakult ki a háromszögön bei . .omoly harcot kell folytatni, hogy a termelési eredményeket megkapja 3. Hivatkoznak az Iparigazgatóságra, hogy nem adhatnak ki eredményeket a tervekkel kapcsolatban. Gazdasági kádereinknél egy fordulat már bekövetkezett a termelési értekezletek rendszeressé tételében, A MB reszort-feladatnak nézte a termelés kérdését. Maga a MB foglalkozott a termelés kérdésével, de nem tette állandó központi feladatává. A MB is átszervezés alá került és uj módszert vett át, ebbe az időbe esett be az üzemi szervezetnek a területi szervezettől való leválasztása. Ugy látszott egy időben, hogy a MB nem tud ezzel a munkával megbirkózni. így időnként kimaradt bizonyos munka. Döntő hiba volt, hogy a MB viszonya a szakszervezethez nem volt megfelelő. Műszaki értelmiséggel való viszonyt az elvtársak vázolták, de egyet kihagytak belőle. A mi vállalatvezetőink átbeszélik a feladatot és nem állitják rá a műszaki értelmiséget és igy