MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-29 31_a/15. őe. - 15/73

-^ tor hálózatot, A szakszervezet egyáltalán nem rendelkezik biEalmi hálózattal. Az irodából próbálták irányitani a termelést. Ha szerveztek is munkafelajánlást, nem adtak segítséget, lendületet, még azok felé sem, akikben a becsületes munkaakarat meg lett volna. Nem világositották fel a dolgozókat, mit Jelent a verseny. A felajánlások 70-80 £-a éltalános formák közt mozgott, ugyanez bánya vonatkozásban is megvan, bár talán a mi nógrádi bányáink nem az az ideélis terület, mert már kifogyóban van. nincsenek'egyéni normák megállapítva, azt mondták, nincs stopper-órájuk. Ilyeneken csúszik el a versenymozgalom. A MB döntő feladata a termelés és ha ezt annak tekintjük, • akkor tudunk változtatni ezen a téren. Felvetem a kérdést, hogy állitsuk rá minden erőnket, különben szégyenteljes lemaradás lesz lúógrád megyei viszonylatban. Az egyéni verseny hibáiról tudnék példákat mondani. Szombaton szükségesnek tartottuk, hogy megnézzük ?z acélgyárat. Megmutatkozik, hogy nehezen megy a munkaverseny. Az acélöntödében voltunk, ott Van olyan hely, ahol már lehetőség lett volna norma beáUtasára, de személyi kérdésen elbukott ez a dolog. A-miiszaki mérnek feladata, hogy a vállalatvezetővel, ü.B.-vel átbeszélje, hogy állitsanak be egy embert normásnak. A vállalatvezető nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az üzemi mérnök állítása ezerint ezen bukott, hogy a munkaverseny kiszélesedjen, a tisztitóban. Döntő szempont, ami figyelmeztető, hogy az üzemi dolgozó. Kovács Vince, a G.se. egyik dolgozója, aki jó kommunista, - azt mondta, hagy vigyázni kell az üzemen belül, mert azt suttogják, a dolgozók, - hogy ne versenyezzetek, mert a normát meg fogják szigorítani, Nyíltan nem beszélnek rólda, de sugdossák. Rá kell menni erre a kérdésre, Népnevelőket kell Xliteni Ós példán keresztül li . Hermann Ferenc: Banya vonalán az egyéni versenyt nem tudták megfelelően kiértékelni. Sincs olyan front-fejtés, mint pl. Borsodban. Kézi frontfejtések vannak. Kossuth-tárón behozták a gépet, megcsinálták az ütemtervet, de a gép után nem tudták vinni a dolgozók a munkát. Az üzemvezetőség ugy döntött, hogy éjszaka résel és nappal szállítják el. Sz jól be fog válni. Az emberek félr.ek, hogy nem fognak keresni, bár ettől nem kell félni* *sik eset pl, Mátranovákcn az egyik elvtárs azt mondta, hogy engedjék meg neki, hogy a csoportot átszervezze. Megengedték és azon a ncpon a négy ember 45 csille szenet rakott. Eredményes munkát végeztek, A szorospatakialr azt mondták, hogyha s Zsélyiék meg tudták csinálni, akkor ők is megcsinálják. Két munkahelyet csináltak ás 1150 JÉ-ra .értékelték ki a végzett munkát. Mátranovákon egy Sőregi nevű özt mondta, hogy neki is engedjek meg a csoportja átszervezését, 49 csillét rakott meg 4 ember, 8 q-sat 16 órában, A mérnök kb. 42 Ft, napi keresetet számított ki. Előzőleg 28.- Ft. volt a kereset. 2iribesaknáa bejött a vájár és azt mondta, hogy 24-én 117 q-t teljesített, 25~én 112 a-t. Mondta* hogyha neki csuzda van, már rd is hányta volna, viszont lapátolni kellett. Kélünk aa megy, hogy megpróbáltuk a harmad -versenyeket. i.;"tranovákon azt mondaz üzemvezető, hogy a vájár, aki a készletet csinálja, 120 .•j-ban részesüljön, a csillés peíig 80 ^-ban, 69 q-t kell 3 embernek kiadni. Nem tudóm, jóváhagyta-e az Igazgatóság. Csak ugy tudnánk leszázalékolni. Ez a madmad-verseny, amit ma keresete, az cvék lesz. Amit a másik banda keresett, as pedig megint csak az övék. Mikor annak idején hirdettük, hogy a munkahelyen kell y£Ltanit majd megettek. Most nem kell már hirdetni, mindenki azt mondja, hogy igyekszik a 8 órát felhasználni, fagyon sok bajunk van, mert kevés a csille. Kisterenyén is. Nem tettünk eleget kötelességünknek, hogy a szakszervezet a bányát rendszeresen j^rja. Nem néztük meg, hogy az osztókon hány csille áll. Nagybdionyban azt mondták az iparosok, hogy Í Bobál Gyulai