MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-08 31_a/15. őe. - 15/7

- 7 osztályellenség. Feladatunk, négy ezeket felszámoljuk. Én voltam a szervező titkár és mint Oczel elvtárs helyettesé talán engem érint legjobban ez a kérdés. Hegy ha védekezni akarnék akker hivatkoznék, hegy mindössze négy hétig veltam itt és ez a négy hét se veit elyan tökéletesen összehangolt négy hét amit a M.B. munkája megkivánt. Miker ide lejöttem a lialateni nyaralás után, valóban éreztem azt, hegy idegen légkör fogadott. Az elvtársak elyan bizonytalanok veltak, munkájuk területén. Ez a Bizonytalanság a további munkában is egyre fokozódott. Akkor gondolkoztam, hogy mire vezethető vissza. Mikor Bottyán elvtárs lejött annyi uj módszert hozott, hogy ezt minket teljesei megkavart, részben,mert talán mi sem voltunk tisztában a feladatokkal. Én vittem a szervezi titkár és a m. titkár munka ját Toldi elvtárssal és mikor ezeket az uj módszereket megkaptuk, valóban tökéletesen megkavarodtunk, és a légkör, ami nem tudatos de merevség volt tapasztalható Bottyán elvtárs felé. Nemem az volt az érzésem, hogy valóban fennállt Bottyán elvtárs kisebbségi érzése és talán azért nem volt meg a kellő tekintélye és talán ezért nem volt meg a kollektív szellem. Egy példát mondok: Annak idején egy M.B. ülésen szó volt arról, hogy újonnan megalakult t.sz.cs-kat kellene patronálni, szó volt arról, hogy én Erdőkürtit patronáljam. En tiltakoztam ezellen, helytelen volt és ezt utánna be is láttam. Nem elvtársias hangnemben folyt le a beszélgetés. Másnap sző jött erről és Bottyán elvtárs felhozta a kérdést, azt mondta, hogy gendelkezetl a dolgon és megállapította, hogy nekem van igazam, Ha most gondolkozik rajta rájön, hogy nem volt igazam. Bottyán elvtárs bizonyos fokig minket, nem tudom, hogy ez elvtársi volt-e vagy kisebbségi érzés, de én akkor én igy figyelmem meg a kérdéseket, - ezt a kisebbségi érzést nem tapasztaltam a M.B. többi tagjai felé. Bottyán elvtárs elég keményen ki kelt Hajdú elvtárs ellen és a többiek is ugy vették észre, hogy B

ottyán elvtárs letorkolja őket. Kudela, Nádasdi is többször megnyilvánultak, hogy nem birják tovább, "ádasdi többször lehívott, hogy beszéljük mi át mi régiek- a kérdéshket. Én fel is vetettem ezt a kérdést Bottyán elvtársnak, hogy a &.B. tagok nincsenek megelégedve eszel a munkamódszerrel. Bottyán elvtárs azt mondta, hogy már ez is haladás, hogy ezt észrevették, ott az vált a probléma, hogy nincsenek tisztában a megye helyzetével, folyton értekezlet és . nem mehetnek ki a meg^é be. Meg voltunk zavarva a megszokott önálló munkában. Mi sem kaptuk meg azt a támogatást Bottyán elvfcó társtól, amit Oczel elvtárstó, leértékeltük az volt az álláspontunk, hog^r Bottyán elvtárs jóval kisebb kalinerü ember, mint Ocze elvtárs es ez a munkánk köze éket ver, Ezeket a kérdéseket láttam hogy helytelenek, mert tudomásunkra jutott, hogy a központnál ea a kérdés tudott dolog, gy volt tudatban, hogy mi Bottyán elvtársat el akarjuk szigetelni, le akarjuk járatni és hogy a pártmunkát akarjuk lehetetlenné tenni. Mi visszahúzódtunk Bottyán elvtár tói és nem segitettünk neki. Ez fennáll Toldi elvtársnál is. ő hiányolta, hogy a szécsényi kérdés kivizsgálásánál ő$, mint ká derest nem vonták be a munkába, Helytelenül láttuk ezt a kérdést, nem próbáltuk tisztázni. Meg kell állapítani, hogy amikor teljesen ki volt feszitve ez a kérdés elhatároztuk, hogy szombaton összeülünk és felvetjük ezt a kérdést. Itt hiba csúszott be, mert mi elmentünk ebédelni és közben Bottyán elvtárs elment Nagymarosra gyűlést tartani. Nekem-pedig be kellett mennem a klinikára, ahol másfél hónapot töltöttem. Kéttem Toldit, hogy vessék fel a kérdést. Elmentem kórházba és ugy gondoltam, hogy helyes lenne, ha a Szervezési Osztály tudna róla , el is mentem