MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-05 31_a/14. őe. - 14/208

A tömeg befolyás kérdését is döntő kérdésként kell kezelni. Külr'nösen a gyenge községeknél kell vigyázni, hogy ne a köztsás legyen az irányító szerv. A termelés kérdése részletesen nincs feldolgozva a munkatervben. Feladatunk, hogy tömegmozgalommá tegyük az egyéni versenyt, ileglátáeunk, hogy a munkások nem érzik ,politikai feladatnak a termelés kérédését. ügy látjuk, hogy a t;bb bér ösztönzi a munkásokat a munkára. Mezőgazdaság vonalán a t.sz-gs»k és állami gazdaságokon,, gépállomásokon is komoly gondot rorditeni az osztályharcra. mutatkozott a tervkölcsönnél a kulákság befolyása. Sikerüli nekik a középparasztság egy részét ma;^uk mellé állitani, vagy passziwá i , z egyházi reakció kérdése az egész megyében/ fontos kérdés. elvtársnő: Az egyik kérdés a vidéki munkások kérdése, ülmondtátok, hogy rja a M.B. a vidéki munkások kérdését megoldani, az, hogy ag üzemi szervezetekbe akarjátok bevonni a bejáró dolgozókat, nagyon helyes és ha jól megszervezitek, valóban -jó is lesz* Nem az a hibák oka náluKk, hogy ők ki akarnak bújni a pártmun ka alól, hanem, hogy nem értik meg, hogy ezeknek a tudata, a fejükhen gyökerező eszmék nem a proletariátus eszméi. Jó prolikat kell nevelni belőlük. Mi bizonyos módon tolmácsoljuk a>Párt politikáját az üzemi munkások felé.Másik módon a falusi dolgozok felé. Heg kell találni egy harmadik módot it. jsitani kell, hogy ők igyekezsenek a munkásosztályhoz* hasonlóvá válni. Jobban meg kell velük értetni a terv tejesítésének kérdését. Természetes, hogy a bérkérdés foglalkoztatja elsősorban, mert még a szocializmus építésének lényegét nem értik meg. Gél, hogy megmagyarázzuk,' mi a szocializmus és mit jelent az üzemi munkások számára. Alapkér dés az, h»gy felemeljük őket az élenjáró munkások színvonalára. Bottyán elvtárs hozzászólásában többször szerepel, hogy jöttek a központi, feladatok és kiemelték a T'.B ,-t a munkájából. Talán ugy szerepelnek, mint az Istencsapás. Ez nem helyes kiértékelése ezeknek az akcióknak. ?*em helyes, mert ezeket ugy kell, hogy lássa, hogy ezek az akciók a munkát hathatósan élőbbre viszik.Kert ha ezek az akciók előbbre viszik a politikai helyzetet aze^ész országban, akkor nyilvánvaló, hogy a megyében is. ti a helyzet, amikor a M.B. nyakába szakadnak az ilyen feladatok ? Ös-ze kell a kettőt kötni. suppen ezek a nagy akciók, pl: a tagositás előre kell, hogy vigye a Párt munkáját, mérföldes léptekkel, A t.sz.cs-be való belépés, kölcsönjegyzés* tagosítás, tagjelölt kérdés, - össze kell ezeket kapcsolni ugy, hogy a feladatokra előrelendítse. Papp elvtárs tette szóvá és Toldi elvtárs is

f hogy a református egyháznál is tapasztalható az ellenséges mozgás, 'üiaztákell lenni, hogy amikor a fakultativ hitoktatás kércdse '•« ósult, ez lényegében a vallás befolyása elleni lópéa volt. A vallás befolyása nemcsak a katolikus, hanem a többi egyházat Is érinti. A klérus elleni politikai harc a katolikus egyház ellen folyt. Megoszlottak az erők. A református, evangélikus nem ment Vele a harcba, a demokrácia ellen. I)e a vallás befolyásának csök:ené-se mindegyiket egyaránt ér*inti. Itt arra kell vigyázni, hogy, nehogy létrejöjjön egy ilyen blokk a katolikus egyházi reakció és a többi egyházak között. A termelés kérdásénél felmerült, hogy milyen fontos, hogy^ezzel a kérdéssel konkréten foglalkozzon a M.B. és ezt meg is tette. Nem árt azonban tovább menni ebben a kérdésben. A M.B. munkatervében mégsem lenne bün, ha néhány gazdasági kérdés is szerepelne. l<em véletlen, hogy a Szerező Bizottság kiküldött