MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-03 31_a/14. őe. - 14/199

- b és csak akkor vettem észre, hogy el lett hanyagolva ez a dolgg , amikor a Központ ránk telefon 11. A

z oktatási munkának ne

m szabad kampánj

EsaftrUnsk lannl éa nam sTgahad, hragyag-yaa Jcamflányofr 4tá1rtr^T^F*^zoritsákaz oktatás

i munkát

A Megtörtént, hogy M.B.taxg Ku'ü-la mvtá'M-a'Bglrtttcr JáraTiregrTaállltotta a falujáró szemináriumot és az előadóképző tanfolyamata a tervkö 1 osonj egy zés alatt. Ebből látni, hogy a megyei funkcionáriusok sem fordítanak komoly gondot az oktatás kérdésére. Meg ell állapítani, hogy száiasserü emelkedés mutatkozik, ami elő is volt iráyozva, de ne

m látszik bizt

osítottnak, a me

gfelelő előadók beállítása. AT"véleményem az, n'Ugjr-ahol nüffl-Tu'dunk megfelelő előadói- beallita ni, ott inkább ne indítsunk, minthogy nem megfelelő előadóval a szemináriumot lejárasnuk. Ahol nincs elég szemináriumvezető, ot feltétlen be kell indítani a háromhónapos előadóképző tanfolyamokat, hogy a tavaszi kierészitő oktatási idényre már ujabb előndóírat tudjunk beállayitani.A M.B., . . 4s a J.B. tagok, és ezen k£XEBX±&i kivtil a gazdasági vonalon dolgozó jól képzett elvtársak vezesenek szemináriumot. Ez jó alkalom lesz, arra hagy a &aadasági funkcionáriusokat, akik már-már elszakadnak a Párttól, visszahozzuk. Biró elvtárs elrettentő példaként emiitette meg a Salgótarjáni Üveggyárat és gépgyárat. Amikor a Központi instruktor itt járt, elmondták neki, hogy 15 faxa perces szemináriumokat tartanak, ezért megyénk komoly kritikát kapott. Sürgősen irányt kell venni arra, hogy az üzemi pártbizottságoknál mindenütt meginduljanak a szemináriumok. X J^léntéat kérek, hogy mikor vannak ezek a szemináriumok és kik a hallgatók, ki az előadó. Tehát az oktatásban három fő kérdés van: 1./ Pártfunkcionáriusok távább fejlesztése. 2./ üzemi oktatás megjavítása 3./ Falusi oktatási munka, A falusi oktatásunkon belül szintén súlypontokat kell kiépíteni, tekintetbevéve a T.sz.cs.-k, állami gazdaaágok és gépállomások oktatását. Az oktatási munkában mutatkozott egy másik hiba, amely elsősorban szintén tőlünk származik. Az értelmiséget nem vontuk be az oktatásba. Én ezt a kérdést mereven fogtam meg. A műszaki értelmiséget be kell vonni, hogy a technikai tudásuk mellé politikai tudást is szerezzenek, igy másképpen fogják látni a termelés kérdését is. Foglalkozott Biró elvtárs, hogy az acélgyárban miért nincs függe lenitett oktatási felelős, és én most erre javaslatot kérek az elvtársaktól. Bevezetőmben beszéltem arról, hogy az oktatási munkánk el volt szakadva a gyakorlati kérdésektől • Oktatási munkánkat az .keli, hogy jellemezze, hogy az elvi kérdéseket jól kihozzuk. A párttörténet a pártfunkcionáriusok legfontosabb anyaga, - de a ne zetközi kérdísek ismertetéséről sem szabad megfeletkezni. Foglalkozni kell az agráltudomány kérdésével is, mert előfordult, hogy kiküldtünk elvtársakat a járásokba és még a hármas x jelszót sem tudják. A megyei titkárok nem a II• B. szemináriumon vesznek részt, hanem megkapják a Központtól az anyagot és e^énileg tanulnak, időnként Pestre mennek közös tanulásra, 'szüljenek az elvtársak jól, mert a párttörténeti konferencián gyengén szerepelt Nógrád megye. A Mrázik elvtárs beszámolója ut'án azt hiszem, mindenki megállápithatja, hogy mi sem vettük elég komolyan az oktatás kérdését. • / .