MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954

1954-05-15 31_a/9. őe. - 9/126

7 L - 2 - r eíM -t 5 akna nem tudja teljesíteni tervét. A hibák egyik fő forrását a párt és a szakszervezeti vezetők és a műszakiak közötti helytelen kapcso­latban kell keresni. Több helyen képletesen olyan helyzet alakult ki, hogy egyik oldalon a párt, szakszervezet és a vállalatvezető és velük szemben a másik oldalon a mérnökök, a műszakiak. Az együttműködés hiánya odavezet, hogy sok esetben a mérnök nem érzi háta mögött a párt segitségét, ellenőrzését, keveset kezdeményez, nem mer bátor terveket és célkitűzéseket szabni és ha ugyan kezdeményez is nem igényli ezekhez a pártszervezet segitségét, amely nélkül pedig a legszebb terv is csak álomkép marad. Akadályozza a bányászoknál az elő­re látó tervszerű munkát az a tény is, hogy a szenelő műszakok minden­áron való betartását követelik meg. Ez azt jelenti, hogy akár van elég munkahely, akár nincs a szenelő műszakoknak meg kell lenni. Ebből következik, hogy éppen ez az egyik fő oka annak, hogy a feltárá­sok és az uj szénmezők előkészitése ennyire lemaradt a bányák össze­szűkültek. Vagyis ugy néz ki, hogy a szenelő műszak teljesítése meg van, csak nincsen mögötte szén. A pártszervezetnek a műszakiakkal való kapcsolatuk javitásával is ösz­tönözni kell őket, hogy érezzék a felelőséget a párt és a nép előtt, wekik kell biztosítani azt, hogy a bányászoknak, akik tervüket teljesí­teni akarják, többet és jobbat akarnak termelni, jó munkahelyekre, fron­tokra és elővájásokra, fejtésekre van szüksége. De a jó munkahely még nem minden, wem tud a bányász termelni akkor, ha nincs elég tirescsille, ha rossz a vasút, szoros a vágat, vagy akadozik a szállitás, ha nin­csennek karbantartja a gépek, ha későn kapnak bányafát* A fent elmondott hibákból is következett, hogy a kongresszusi verseny eddigi szakaszát sem tudtuk felhasználni eléggé a hibák kijavítására, a lemaradás behozására. Annak ellenére, hogy a kongresszus tisztele­tére a bányászok többsége vállalást tett, a versenylendület,az egész­séges vetélkedés, a hiányos értékelés és nyilvántartás miatt nem tudott jól kibontakozni. A verseny nyilvánosság és a jól teljesitők népszerű­sítésénél egy sor helyen alig van fejlődés az elmúlt évekkel szemben. A nyilvántartásnál és a népszerűsítésnél legtöbb helyen nem alkalmazzák e tekintetben azokat a jól bevállt módszereket sem amik az elmúlt év­ben jelentős eredményeket hoztak. Pedig a bányászok többségében meg van a lelkesedés, az akarat, hogy dolgozni akar, akarja a tervet és a fela­jánlásokat is teljesíteni. Ezt világosan mutatja a Tanácsköztársasági emlékmüszakok tapasztalata is. ./.

Next

/
Thumbnails
Contents