MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1953
1953-05-31 31_a/8. őe. - 8/76
-4% választások plőtt sok helyen "nih lett jfl négy, fog ez nenni" hangalat uralkodott. Pl: Q rétsági járásban F Q lsőpetényben, de nás közsegekben is nár u.y beszéltek, hory itt nár nindenki neg van agitálva,, biztos 5 siker, ü választás lefolyón ennek sz ellenie zőjét ig?zolta. Egyes ^pszervozeteinlmél, do nég ?. pártbizottságainknál is jellenző volt s.neghátlárás a , lehézaégek elő?,, nsly fi siránkozásban Jelentkezett. Pl: £ balnas-.gyarnati járási bizottságon 8 nájus eljei fcübösebb idő következtében oz elvtársak sulycs fngykárról beszéltek. /Pl: Vészelte elvtárs/ annnk ellenőre, hogy a dolgozó parasztoknak az Tolt a vé).enénye, hogy csak nindig ilyen fagykár legyen, akkor jó ternés lesz, ' politikai nunkánk átütő hatját állandóan csökkenti *z a tény, hogy egy-egy feladat negoldásánál non elsősorban a parttagokat nozgósitottuk. Példo erre a választások előkészítése, a nérciua taggyűlések, analyek v rossz előkés zijtés következtében sen pártszer üségben, sen tartalonban nen sikerültek. Ez a mulasztás nagyban hozzájárult shhoz, hogy a párj belső erejét egészen az utolsó betekig non tudtuk elé;gó negnozgatni. Politikai tünegnunkánk irányításának súly a hibája, hogy a feladatokra vrló nozgósitásnál non a pártaktivákat hívjuk össze, hsnen sok „ esetbon ni n-^gunk, illetve a pártbizottságok nunkatársai nennek ki a tejfülotre elvégezni hely ettük a nunkát. Ebből adódik aztán, hogy egy-egy .funkcionáriusok utasításokkal vezetnek, non látják, hogy a jő vezotdí 'dazere, a neggyőző politikai nunka.il politikai nunkénkb^n nég nin-. v»*g gyakori az a jelenség, hogy csak a napi föladatok neg^d^sáT" nozgóait. Ennek oka népnevelőinknek hiányos politikai képzettsége, a pártoktitásban tanult elnéleti kérdések holytelon öasze kapcsolása a .gyakorlati nunkával. Még nindig alnesony a népnevelő értekező tek se invers In, gyenge a titkárok felkészülése. Éppen ezért igen gyönge az rgitáciénk nevelő hatás.% Ebből számozik pl: hory a népnevelők az üzonekbon csak a fojajánlásokra és általában a terv teljositésro nozgésitanak, arról. nár keveset beszélnek, hory ez hogyan segiti elő az ország fejlődését, D szocializnus építkezéseit és saját életének a javulását is. Éhnek következtében fordulnak pl: elő olyan paraszt donagóg hangok, ho.?y "nen kellene ez a nagy építkezés, nort ke*Vsobbett tellene beszolgáltatni és dolgozni." Non volt követte zetes és állandó a politikai nunkánk a szociálist? hazafiságra való nevelésben sen. . /•
