MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-06-01 31_a/6. őe. - 6/52

- • 24 sa, nevelje, harcba vigye a dolgozó tömegeket* Olyan parttitkárokra, vezetőségre van szükség akik ezt a feladatot eredményesen megtudják oldani, olyanokra akiket szeret és tisztel a falu népe,a munkája alapján. Meg kell mondani, hogy a kádermunka azt is jelenti, hogy máskép viszonyuljon a pártvezetőséghez és máskép viszonyuljon a pártvezetőség is a párttagokhoz. Sokkal többet kell törődni a párttagok nevelésével, politikai képzésével, sokkal nagyobb gondot kell fordítani erre mint ahogy ezt eddig tettük, és nem általánosságban vigyük a felvilágosító, nevelő munkát,hanem a döntő területen. Itt a mezőgazdaság is j elentős területet tesz ki, de Nógrád megye döntően ipari megye és a megye jelentőségát a bányászat a szén húzza alá. És meg kell mondani, hogy ezen a téren igen sok a hiányosság. Nem tettünk meg mindent a megyében a a bányász alapszervezetek megér03 Intésére és a báiyász elvtársak nevelésére* Itt megakarom említeni, hogy az elvtársak az idei oktatási évben - különösen a bányász vonalon követtek el mulasztást. Vegyük Kisterénye példáját, ott az volt a helyzet, hogy 18o hallgatóból öszszesen csak két földalatti bányászt oktattunk. Ugyanakkor ezen a helyen az alapszervezet vezetőségi tagjai sem tanulnak, amit mutat az is, hogy 50 vezetőségi tag közül csak 2 vett részt sz.ervezett oktatásban* Azt is meg kell mondani, hogy a mi pártszervezetjeink vezetőségi tagjai a tanulást nem tartják be azért, mert nincs idejük. A párt káderek nevelése és tanulás hiánya következteoen nem tudunk olyan harc edzett, felvértezett', feladatokat tisztán látó pártvezetőséget nevelni akik képesek lesznek az előttünk álló feladatokat sikerrel megoldani. A káderek nevelése nemcsak iskolán történik. A káderek nevelése a gyakorlati feladatok megoldásáeffirliiegy végbe, gyakorlati feladatok közben kell nevelni a kádereket, és nem véletlen, hogy Takács elvtárs joggal felveti a Megyebizottság felé azt, hogy a Megyebizottság is keveset foglalkozik, tanitja a JB tagjait hogyan kell a feladatokat elvégezni. Mi megszoktuk azt,hogy megjelöljük a feladatokat mi a teendő, összehivjuk értekezletre és ott elmondjuk az előttünk álló feladatokat, megoldandó kérdéseket, de azt nem csináljuk, hogy kimenyjünk a helyszínre ott alaposan áttargyaljuk a kérdést, kidolgozzuk azt a járás területére és ebből adódik elő az, hogy a feladatok nem jó elvégzésénél megróják', vagyis következik a felelőségre vonás. Vagy igen gyakori az a jelenség,. hogy az isntrukciót leadjuk a Megyebizottsághoz, a Megyebizottság a JB-nek és elmondjuk, hogy mi az utasitás, mi a tennivaló és ahogy a Járási Bizottság tőlünk látja ugy megy lefelé is* Hogyan függ ez össze általában a kádermunkával* Többek között ugy, hogy azok az elvtársak akik igy dolgoznak nem ismerik,meg a kádereket, mert a kádereket csak munkaközben lehet megismerni. A Megyebizottság csudálkozik igy ha kitudódik egyesekről, hogy apáca volt , ez meg az az volt, tehát még maga a Megyebizottság sem ismeri a kádereket* Ezért van az, hogy a Járási Bizottságok sem ismerik az alapszervezeti titkárokat* Igy tehát világos, hogy jobban és alaposabban kell foglalkozni a gyakorlati feladatok megoldásánál a Járási Bizottsági tagokkal a Járási Bizottsági tagoknak pedig az alapszervezet vezetőségeivel, a titkárokkal.Nevelni kádereket nem lehet ugy ápyplu-i, hoQr általánosságban nevel-, jük. Csak ugy lehet nevelni a kádereket ha a föladatok végrehej ísára mozgósitjuk, ha megjelöljük a feladatokat világosan, amit meg kell oldani. Azt akarom ezzel mondani,hogy Bókkal többet kell törődni a káderek nevelésével a gyakor-