MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-12-15 31_a/5. őe. - 5/53

- 12 "W V ' tudjuk elsajátítani az élytársiaö viszonyt. Ezt azonban a gyakorlatban is meg kell tenni. Ha Kudela elvtárs is igy foglalkozott volna a salgói párttitkár elvtárssal, akkor egész biztos jobban el tudná végezni munkáját. Nem elé ., hogy csak elolvassuk ezeket a könyveket, hanem azt a gyakorlatba ii át kell ültetni. Igen fontos kérdés, amit Kudela elvtárs felvetett a fecsegésrcl. A fecsegésből komoly veszélyek származhatnak, Nekem az a javaslatom - ez nemcsak az én véleményem, hanem ezt Tassai elvtárs mondta, aki hosszú ideig kint volt a Szovjetunióban -, , hogy mindig csak annyit mondjunk el mindenkinek, amennyi rá-íartozik. Ezt nagyon jól meg kell szivlelnünk, és még munkatársainknak is csak azt kell elmondani, amennyi rájuk tartozik. Á Takács elvtárs által elmondottak gondolkodóba ejtenek. Ha a MB tényleg sok utasitást ad ki, - az nagy hiba. En javaslom

, hogy az értekezletek módszerein, az instruálás- módszerein ugy a KB-nak, mint a JB-knak változtatni kell, A beszámolók mindig sok általános kérdéssel foglalkoznak. Sokat beszélünk a nemzetközi helyzetről. Nekem az a javaslatom, hogy több módszertani utasitást adjon ki a KB és ugyanigy a JB-k is. Ide természetesen az kell, hogy többet gondolkozzanak járási titkáraink. Pártmunkánknak egyik legnagyobb hibája, hogy elvtársaink részéről nincs kezdeményezés. Helyeslem Lakatos elvtárs felszólalását, hogy a kiskirályokat, basáskodókat el kell távolítani a pártszervezetekből, - de ezt a feladatot a legsürgősebben végre kell hajtani. Egyetértek Mrázik elvtárs javaslatával, hogy a szemináriumokon tárgyalják a kongresszus előkészítését. Ezzel a kérdéssel a megyei sajtónknak is központ

i hel

yen kell foglalko

zni

. Az agitációs munkával kapcsolatban: nekünk meg kell jobban ismerni népnevelő munkánkat. Be kell hivatni 3-4 népnevelőt és meg kell kérdezni tőlük, hogyan agitálnak a sorbanállás ellen, hogyan leplezik le a közellátás területén az ellenséget. Ezeket a népnevelőket különböző helyekről kellene behivatni és ezen keresztül meglátnánk azt hogy népnevelőink milyen szinvonalon vannak. Igen komoly kérdés az, amit Crosz elvtárs mondott, hogy a bgyarmati járás területén nem ismerik a Szovjetunió felszabadító szerepét, nem ismerik Rákosi elvtárs munkásságát. De én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben Orosz elvtárs is hibás. Erről a kérdésről nekünk beszélni kell a dolgozók előtt, de nem ugy hogy egy gyűlés végen azt mondjuk, hogy :"Éljen a mi hőn szeretett Sztálin elvtársunk, éljen a Szovjetunió." Ez.nem elég, ebből a tömegek nem értenek. Nekünk meg kell magyarázni, hogy a Szovjetunió hogyan^harcolta ki részünkre is a szabadságot, és a Szovjetunió kommunistái nélkül ma még mindig a Horthy-rendszer járma alatt lennénk. Ha ezt igy elmondjuk, ebből a dolgozók érteni fognak. Igen fontos kérdés a Kovács és Kormoséi elvtárs felvetett lemorzsolódás, a politikai passzivitás a szemináriumokon.] Nekünk ezen a területen meg kell változtatni munkamód- | szereinket. Munkánk egyik alapvető hibája az, hogy keveset járunk a tömegek között. A politikai passzivitás egyik oka az, hogy a tömegek most már magasabb politikai szinvonalon állnak és nagyobbak az igényeik. Másik oka, h°gy» &

z osztályharc élesebb nemcsak falun, hanem városon is. Az ellenség támad, falun ugy, hogy nem adja be a beszolgálatását, városban pedig felvásárolja az élelmet.