Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

ciszterciek, illetőleg szükség esetén a bába keresztelték meg a gyermeket. Mindamellett meglepő, hogy a század első felében a ciszterciek mindössze 160 esetben kereszteltek, ami az időszak összes keresztelésének csupán alig több mint 5 %-a. A keresztelési bejegyzéseknek és a népesség számának összefüggéseiről a későbbiekben még szó lesz. További két, e fejezetben vizsgálandó kérdéskör a születések (fogamzások) hónap szerinti időpontja, valamint a település névadási szokásai. (Ez utóbbi vonatkozásban az adatok feldolgozása 1770-ig történt meg.) A keresztelési bejegyzések alapján (31. táblázat) az tűnik ki, hogy a 18. század folyamán a születések száma a január-február-március időszakban volt a legmagasabb, ezt követte az október-november-december, míg az április-szeptember közti intervallumban a legalacsonyabb. A századforduló körül kezdődik egy kiegyenlítődési folyamat, ekkor a harmadik negyedév kezd felzárkózni az elsőhöz és a negyedikhez, de az április-június időszakban továbbra is kevesebb születésszámmal találkozunk. A hónapok sorrendjét a születések számát illetően a március vezeti (10,45 %), követi a január (9,76 %), február (9,48 %), október (9,23 %), november (8,74 %), szeptember (8,68 %), december (8,18 %), augusztus (7,95 %), április (7,95 %), május (7,13 %), július (6,87 %) és a június (5,53 %). 31. táblázat Az 1711-1800 közti keresztelési bejegyzések havi bontásban Január 950 Február 923 Március 1018 Április 774 Május 694 130. BÉKEFI, 1902. II. 384-385. p.