Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

8.táblázat A kézművesek és a háztartásfők aránya a hatvani szandzsák néhány településén TELEPÜLÉS IPARÁGAK SZÁMA KÉZMŰVESEK SZÁMA HÁZTARTÁSFŐK SZÁMA KÉZMŰVESEK A HÁZTARTÁSFŐK %-ÁBAN Gyöngyös 28 166 844 18,8 Hatvan 11 25 117 21,3 Heves 11 18 119 15,1 Jászberény 19 77 381 20,2 Pásztó 18 64 394 16,2 A török uralom kezdetén készült összeírások tehát egy olyan mezővárost mutatnak, amelyben minden hatodik háztartásfő a kézművességgel volt kapcsolatban. A foglalkozási differenciáltság mellett a férfikeresztnevek is viszonylagos társadalmi tagoltságról árulkodnak. Az egyetlen évből származó török összeírás 46 féle keresztnevet tartalmaz, ugyanakkor 1693-1760 között majdnem pontosan ugyanennyi, 47 féle keresztnév fordul elő a pásztói férfiak esetében. A 16. századi dézsmajegyzékek

44 csökkenő családfőszámaiból arra következtethetünk, hogy megindult a népesség csökkenése is. A 9. táblázatból szembetűnő, hogy mint fentebb is szó volt róla, a lassú sorvadás mellett az ún. 15 éves háború pusztításai voltak igen nagyok. Ezt a folyamatot érzékeltetik, jóllehet elsősorban a gazdaság szempontjából, a portaszámok

45 adatai is. 44. N. KISS, 1960. 82-85., 296-298., 539-542., 785. p. 45. GENTHON, 1954. 326. p. és BAKÁCS, 1957. 51-81. p.