Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

TELEPÜLÉS 1332 1333 1334 1335 I. 1335 II. Hatvan _ _ 15 30 Pásztó ? 50 70 ? 21 Zagy vas zentjakab 16 7 12 3 3 Tar _ 9 4 4 Visonta 25 27 30 15 16 1339-ben ismét szó van vásáráról: az ősi észak-déli útvonal mellett kialakult településnek tehát forgalmas helynek kellett lennie már mezővárosi rangjának elnyerése előtt is.

27 A település 14-15. századi nagyságának, lélekszámának pontos meghatározásához nem állnak rendelkezésünkre adatok, némi támpontot nyújthatnak Szabó István sorai, aki a korszak falvainak lélekszámát vizsgálva a következőket írta: „Manapság 300-400 lelket számláló falura már csak ritkán lehet az országban találni: szerfelett kicsiny falu ez a falvak zöméhez képest. Az általunk megtárgyalt korszakban, a XIV-XV. században szintén ritkán lehet ilyen faluval találkozni: szerfelett nagy falu volt ez a többiekhez képest. "

28 3. A mezővárosi jogok birtokában Nem lehet megállapítani, hogy milyen konkrét népesedési következményekkel jártak Pásztora nézve a 14-15. századi nagy pestisjárványok (az 13471349. évi „nagy" halált követően is sűrűn előfordultak Magyarországon).

29 A praedium, majd villa minőségben szereplő, monostorral, vásártartási joggal, piac27. E. KOVÁCS, 1984. 15. p. 28. SZABÓ L, 1971. 189. p. és GYŐRFFY, 1984. 45-63. p. 29. SZABÓ I., 1963. 64. p. A korszakra vonatkozó értékeléshez tett kiigazítást MÁLYUSZ, 1984. 238-242. p.