Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Ami az egész 18. századot illeti, annyi változás tapasztalható, hogy előfordul néhány decemberi esküvő, a január a század második felében még nagyobb szerephez jut, a február és a november jelentősége pedig csökkent. A többi hónap jelentősége e tekintetben hasonló maradt mint a század első felében. Pásztó a 18. század első felében, ilyen tekintetben nagy hasonlóságot mutat a jobbágyfalu szokásaival. Eltérés mutatkozik az elsőházasok és az özvegy(ek) által kötött házasságok időpontjaiban. 1770-ig a házasságok közül 222-nél volt jelezve, hogy egyik vagy mindkét házasulandó özvegy, ami az összes házasság 17,3 %-a. 40. táblázat A 222 özvegyházasság havonkénti száma 1709-1770 között, az összes megkötött házasság százalékában HÓNAP HÁZASSÁG SZÁZALÉK január 39 7,50 február 45 16,00 március 1 10,00 április 22 43,10 május 19 21,50 június 20 46,50 július 19 40,42 augusztus 10 41,66 szeptember 15 48,38 október 4 23,52 november 28 17,07 december 0,00