Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

- a menyasszonynál jelezve van, ha nem pásztói származású. Jellegzetesség, hogy aki nem özvegyként házasodott, annak apja nevét jegyezték be (filia Pauli Kada). Ha a menyasszony özvegy, akkor özvegyi neve mellett általában csak keresztnevét adják meg: Gál Istvánné Ilona. Többnyire a menyasszony esetében is jelzik a társadalmi állását, ha nemes. Ritkán előfordul, hogy leírják foglalkozását. Megjegyzik, ha az ara mostohalány. - közös jellemző, hogy sem a vőlegénynél, sem a menyasszonynál életkort az egész félévszázadon keresztül nem jelölnek, ez csak az 1770-es évek végétől válik rendszeressé. - a házasságkötés tanúinak száma változó. Leggyakrabban két tanú van, de előfordul három, sőt négy tanú is egy egy esketéskor. - a házasságok bejegyzése állandó formában történt, s a következőképpen nézett ki: „25. May Franciscus Lantoss Incola Csongradiensis iniit Matrimonium in facie Ecclesiae adfiliam Michaelis Vörös nomine Anna. Praesentibus Georgio Kovács Paulo Csordás, Veronica Benke ". [Május 25-én házasságot kötött az egyház színe előtt Lantos Ferenc csongrádi lakos Vörös Mihály Anna nevű lányával. Kovács György, Csordás Pál és Benke Veronika jelenlétében.] A házasságkötések időpontjának bejegyzései lehetőséget adnak arra, hogy egyrészt megállapítsuk az esküvők havonkénti megoszlását, másrészt vizsgálhatjuk azt is, hogy melyik napon tartották a lakodalmat. 38. táblázat A házasságok havonkénti megoszlás 1693-1770 között HÓNAP ESKÜVŐSZÁM SZÁZALÉK Január 520 40,69 Február 281 21,99 Március 10 0,78 Április 51 3,99