Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

József, Ferenc, Pál, György, András: a nőknél az Erzsébet, Anna, Katalin, Ilona, Borbála) igen nagy terheltség a jellemző, a többi név viszont kevésbé volt használatban. Az újszülött nevének megválasztásakor elsősorban a névöröklés és a keresztény naptárnév játszott jelentősebb szerepet. A férfinevek esetében néhány névnél kapcsolat mutatható ki a kapott keresztnév és az adott szent ünnepnapja 132 között. " Például 1750-ig a 88 András közül 66-ot Szent András apostol ünnepe tájékán (november 30.), a 23 Antal közül 15-öt Padovai Szent Antal napja körül (június 13.). A 92 Györgyből 60 Szent György napja táján (április 24.) kapta keresztnevét. Az igen gyakori és népszerű női neveknél (Erzsébet, Anna, Katalin, Ilona), amelyekre az összes keresztelés 65 %-a jutott, ilyen összefüggés nem tárható fel. A férfinevek közül a János vezető szerepe az egész félévszázad alatt tö133 retien. E név első helyen áll a 16. századi keresztnevek közt is. ~ A Mihály nagyobb ingadozást mutat, legnépszerűbb a 20-30-as években volt. Az István némi háttérbe szorulása figyelhető meg az első évtizedekhez képest. A József feltűnése és egyre erősödő elterjedése a török kiűzése utáni korszakban figyelhető meg, Pásztón elsősorban a 30-40-es években. (A 16. századi keresztnevek között elő sem fordul.) Néhány név a 18. században háttérbe szorult (Balázs, Benedek, Máté), de ezeken kívül a leggyakoribb 10 férfi keresztnév divatja nem változott 200 év alatt. Katolikus lakosságra jellemzően, az Újszövetségi és martirológiai nevekre lényegesen gyakrabban keresztelték meg a gyermekeket, mint Ószövetségire. Az alábbi négy táblázat a férfi és női nevek 1693-1770 közti gyakoriságát mutatja Pásztón. 132. DIÓSSI, 1984. 133. A 16. századi keresztnevek FEKETE, 1968. 64-68. p. és KARÁCSONY, 1961. 80